Az erdélyi emlékirat-irodalom gazdag vonulatához sorolhatóak a sikeres politikai pályát befutó Bánffy Miklós memoárjai (Emlékeimből, 1932; Huszonöt év, 1945). A sokoldalú szerző kolozsvári főispánsága mellett álnéven színműveket és novellákat írt, rajzolt, festett, díszletet és jelmezt tervezett;   [>>>]

Az erdélyi emlékirat-irodalom gazdag vonulatához sorolhatóak a sikeres politikai pályát befutó Bánffy Miklós memoárjai (Emlékeimből, 1932; Huszonöt év, 1945). A sokoldalú szerző kolozsvári főispánsága mellett álnéven színműveket és novellákat írt, rajzolt, festett, díszletet és jelmezt tervezett; 1918 után pedig a Bethlen-kormány külügyminisztereként több éves diplomáciai küldetésnek tett eleget. Az Emlékeimből (legutóbb: 200204190) az utolsó magyar király, IV. Károly megkoronázásáról közöl szemléletes beszámolót, amely eseménynek maga Bánffy volt a ceremóniamestere. Színes, érdekes útleírással fűszerezett képet kapunk nyugat-európai diplomáciai útjairól, és értő elemzést a világháborút követő évek politikai színteréről. A Huszonöt év (külön kötetben legutóbb: Budapest, Püski, 1993) a Trianon óta eltelt huszonöt év politikai krónikája, amelyet a szerző Kolozsvárott írt immár teljes számkivetettségben, kiábrándulva, ám a személyes felelősség hangján. A kötet mellékletében megtaláljuk Bánffy egyik 1921-es nemzetgyűlési beszédét, a külpolitikai helyzetről, mely után Major Zoltán tanulmánynak is beillő utószavát olvashatjuk. A kelet-közép-európai történelem és a magyar sorskérdések iránt elmélyülten érdeklődők olvasmánya. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]