A cím meghatározó része, és egyben a teljes művön végigvonuló markáns szimbolikus motívum az oltár G. István László József Attila-díjas költő legújabb (sorban nyolcadik) kötetében. E tény magától adja a versekben manifesztálódó, más-más arcát mutató témát: a profánban, a hétköznapokban, a hús-vér   [>>>]

A cím meghatározó része, és egyben a teljes művön végigvonuló markáns szimbolikus motívum az oltár G. István László József Attila-díjas költő legújabb (sorban nyolcadik) kötetében. E tény magától adja a versekben manifesztálódó, más-más arcát mutató témát: a profánban, a hétköznapokban, a hús-vér valóság színfalai mögött megbúvó szakralitást. Ez a valóság azonban itt nem puszta díszlet: a tárgyak, a test, a testi jelenségek totálisan kijózanító, hiperrealista módon jelennek meg a feszes belső ritmusú, rímtelen sorokban: "... A fapadon / kinyúlt, vizes fürdőnadrág, alatta tócsa / meg-megvillan, hunyorog benne egy mentolos / cukorka. Nehéz a levegő és / örömtelen. Asszonyok nélküli. / A kabinos szemén pára a figyelem. / Kulcsomat zsíros tenyerére rakja. / Forog benne az alumíniumlap, / mintha egy nehéz álom vége forogna. (Unalom-oltár). Fanyar, kifinomult versek - minden művelt, lírakedvelő olvasónak jó szívvel ajánlhatóak. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]