A második világháborút követően több kelet-közép-európai országban is, alkalmazva az ún. kollektív bűnösség elvét több százezer embert nyilvánítottak bűnösnek, és emiatt sokaknak kellett elhagyniuk otthonukat, sőt országukat is. A Dél-Dunántúlon történt lakosságcsere kapcsán a Szabadtéri Néprajzi   [>>>]

A második világháborút követően több kelet-közép-európai országban is, alkalmazva az ún. kollektív bűnösség elvét több százezer embert nyilvánítottak bűnösnek, és emiatt sokaknak kellett elhagyniuk otthonukat, sőt országukat is. A Dél-Dunántúlon történt lakosságcsere kapcsán a Szabadtéri Néprajzi Múzeum hidasi házában (egy volt sváb parasztházban) 2011-ben állítottak emléket mindennek, bemutatva az ott élő németek, valamint a bukovinai székelyek és a felvidéki magyarok hányattatásainak történetét. Ezúttal is archív felvételek kíséretében ismerhetjük meg a kelet-közép-európai etnikai átrendeződéseket, a németek kitelepítését, Fetzer Lőrincz személyes sorsát, a székelyek kálváriáját, Lőrinz Aladár és családja hányattatásait, végül a felvidéki magyarok kitelepítését és Harcsa Pálné Kiss Margit történetét. A kötet végén a kitelepítettek eltérő világáról (vallás, nyelvhasználat, gazdálkodás, viselet, táplálkozás) olvashatunk. A bibliográfiával záródó, spirálfűzésű kiadvány általános gyűjtőkőrű és középiskolai könyvtárak számára ajánlott elsősorban. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]