A kis kötet kimerítő bevezetést nyújt a neves francia filozófus és mellesleg regényíró, Michel Henry gondolkodásába, amely a 19. század végén Németországban Edmund Husserl munkássága nyomán született fenomenológia szellemében fogant. Ilyenformán a szerző Martin Heidegger és Max Sheler folytatójának   [>>>]

A kis kötet kimerítő bevezetést nyújt a neves francia filozófus és mellesleg regényíró, Michel Henry gondolkodásába, amely a 19. század végén Németországban Edmund Husserl munkássága nyomán született fenomenológia szellemében fogant. Ilyenformán a szerző Martin Heidegger és Max Sheler folytatójának is tekinthető, amennyiben a fenomenalizációra vonatkozó értelmezési kísérletei a modern kori filozófia és szociológia legizgalmasabb szellemi problémái közé tartoznak. A közölt négy tanulmány mindegyike érintkezik a test problematikájával. A címadó (Az élő test) írás Michel Henry 1995-ben a brüsszeli Saint-Louis Egyetemen tartott előadásának leirata. Benne a Galilei-féle állásfoglalást, amely az érzéki megismerést a racionális tudással, a kvantifikálható geometriai tudásformával váltja fel, a modern testtapasztalás gyökerének ismeri el. A 17. századi olasz tudós a testiség mint illúzió-felfogásának követője Descartes volt, akinél a test szubjektív észlelésének mint cogitatiónak a bizonyossága alapozza meg az univerzum és a vele foglalkozó tudomány bizonyosságát. Michel Henry hosszasan elemzi, miként fedezték fel a fenomenológiai irányultságú filozófiák a szubjektív test eszméjét, azét a testét, amely nem a tapasztalat tárgya, hanem princípiuma. "Az eredendő testiség lényege az élet" - írja -, majd "az élet láthatatlan" tételből kiindulva írása befejező részében erőteljes intencionalitás kritikát fogalmaz meg. A további fejezetekben a keresztény vallásra elsősorban mint gyakorlatra tekintve, fogalmaz meg valamiféle etikát (Kereszténység és fenomenológia), Kandinszkij festészetéből kiindulva pedig sajátos esztétikát teremt A művészet és az élet fenomenológiája című - legnagyobb terjedelmű - tanulmányában. Utolsó fejezetként Jean Leclerq professzor, a szerző irodalmi és filozófiai örökségét gondozó Revue International Michel Henry tudományos igazgatója írt tanulmány értékű utószót a filozófus életéről és munkásságáról. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]