Élő klasszikusaink egyike, a Kossuth-díjas Takács Zsuzsa jelentkezik újabb verseskötettel, amely az idei Ünnepi Könyvhét alkalmából jelenik meg. Költeményei ezúttal is tömör, lírai esszenciái egy-egy történetnek, költői pillanatképek, amelyek hétköznapinak tűnő kulisszái mögött mélységélességben
[>>>]
Élő klasszikusaink egyike, a Kossuth-díjas Takács Zsuzsa jelentkezik újabb verseskötettel, amely az idei Ünnepi Könyvhét alkalmából jelenik meg. Költeményei ezúttal is tömör, lírai esszenciái egy-egy történetnek, költői pillanatképek, amelyek hétköznapinak tűnő kulisszái mögött mélységélességben mutatkoznak meg a sors nagyívű eseményei, a pregnáns érzelmek. Az első ciklusban helyet kapott versek egy-egy emlék - személyek és élmények - verses manifesztációi. A Mesterek című részben nagy elődök, pályatársak (mint például Ady, Vajda János, Dosztojevszkij, Kálnoky vagy épp Petri György) előtt tiszteleg. A folytatásban - a Gyász című fejezetben - a halálos betegséggel küzdő társ, a kórház szívszorítóan rideg világa, a felsejlő veszteség jelenik meg: "Tizenhetedik napja alszol. Míg bent / jártam nálad, otthon egy szél- / roham benyúlt a nyitva / hagyott ablakon és fellökte / az állólámpát, amit tőled kaptam. / Pusztuljon minden, azt akarja." (Tizenkilencedik napja) A kötetet a Kalkuttai Teréz anya személye ihlette (korábban, A test imádása című kötetben részben már közölt) India zárja. Kifinomult, magas szintű líra - minden érdeklődőnek jó szívvel ajánlható. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]