"Isten minden beszédet meghalad, és csak a csend magasztalja őt megfelelően" - mondták az ókori egyházatyák. "Istenről nem tudjuk, hogy ő mi, hanem csak azt tudjuk, hogy ő mi nem" - hangoztatta Aquinói Szent Tamás. Lehet-e beszélni Istenről? - teszi fel a kérdést bevezetőjében a kilencven esztendős   [>>>]

"Isten minden beszédet meghalad, és csak a csend magasztalja őt megfelelően" - mondták az ókori egyházatyák. "Istenről nem tudjuk, hogy ő mi, hanem csak azt tudjuk, hogy ő mi nem" - hangoztatta Aquinói Szent Tamás. Lehet-e beszélni Istenről? - teszi fel a kérdést bevezetőjében a kilencven esztendős jezsuita atya, Nemeshegyi Péter, majd elmeséli az öreg indiai bölcs történetét és az őt kérő tanítványról: "Mester! Beszélj nekem az Istenről!" - ha elolvassuk az idős szerzetes könyvét, megértjük, miért hallgatott a szent életű indiai remete. Az ember, mint állandóan kérdező élőlény, elkerülhetetlenül eljut a végső kérdés feltevéséhez. A szerző az első fejezetben kitér az emberi szellem négy működési területére: a szépség (esztétika), az igazság (tudomány), a jóság (etika) és a transzcendens valóságra való nyitottság (vallás) különbözőképpen, de mind ugyanannak a végső titoknak a hordozói - bennük a felfoghatatlan Isten "jelenti ki magát". A második fejezetben az emberi istenkeresés történetének néhány kimagasló példájáról olvashatunk Blaise Pascaltól egyebek mellett Henri Bergsonon, Simone Weilen, Hans Küngön át Viktor Franklig. Nemeshegyi páter végül rátér Isten önkinyilatkoztatásának történetére, aki az egyszerre irgalmas és igazságos, emberszerető Jézusban tárta fel végérvényesen és tökéletesen önmaga lényét és lényegét. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]