Cím: |
Női irodalmi hagyomány
| Alcím: |
Erdős Renée, Nemes Nagy Ágnes, Czóbel Minka, Kosztolányiné Harmos Ilona, Lesznai Anna
| Szerző: |
Menyhért Anna (1969) |
Szerz. közl: |
Menyhért Anna
| Kiadás: |
[Budapest] : Napvilág, cop. 2013 |
Eto: |
894.511(091)"18/19" ; 316.37-055.2(439)"18/19"
| Tárgyszó: |
tudós ; írónők, magyar irodalom ; Erdős Renée (1879-1956) ; Nemes Nagy Ágnes (1922-1991) ; Czóbel Minka (1855-1947) ; Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona (1889-1967) ; Lesznai Anna (1885-1966) |
Szakjel: |
894
| Cutter: |
M 53
| ISBN: |
978-963-338-161-8
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
256 p.
| Megj.: |
Bibliogr.: p. 229-246. és a jegyzetekben
| UKazon: |
201313129
| Analitika: |
Menyhért Anna : Szerelem és kánon között Menyhért Anna : Titokkal a kánonban Menyhért Anna : A másság kánontalansága: a boszorkány Menyhért Anna : Tükör, test, trauma: írófeleség a kánon peremén Menyhért Anna : Múzeum, kultusz, emlékezet: kánonba zárva
| Kivonat: |
A szerző bátor nyomozásba kezd, hogy a jövő középiskolásai ne csak Szapphó és Nemes Nagy Ágnes nevét ismerjék a női írók, költők közül. Ennek érdekében ? az irodalomelmélet legújabb fogalmai mentén haladva ? saját hagyományvonalat épít ki a búvópatakként csörgedező női irodalom felszínre
[>>>]
A szerző bátor nyomozásba kezd, hogy a jövő középiskolásai ne csak Szapphó és Nemes Nagy Ágnes nevét ismerjék a női írók, költők közül. Ennek érdekében ? az irodalomelmélet legújabb fogalmai mentén haladva ? saját hagyományvonalat épít ki a búvópatakként csörgedező női irodalom felszínre hozataláért, miközben a múlt század öt alkotójának munkásságát elemzi öt fejezetben. Az iskolai olvasmányélmények híján később megismert Erdős Renée és Czóbel Minka, a csak részleges, mégis erőteljes ismeretanyag révén látott Nemes Nagy Ágnes, a halhatatlan férj árnyékából kikívánkozó Kosztolányiné Harmos Ilona, valamint ?az emigráció és a kultikusan rajongó és múzeumi értelmezés? áldozatául esett Lesznai Anna ? mind-mind új vagy régi-új irodalmi találkozásokat jelentettek maga a szerző számára is, aki a kánonhoz való viszonyuk szerint veszi górcső alá életművüket. A válogatás természetesen szubjektív, de megalapozott. Különböző szempontokból Menyhért Anna valamennyiüket elődeiként tiszteli: a férfiért élő, mégis önállóságáért küzdő Erdőst (Szerelem és kánon között); a nőies verseit élete végéig titkoló Nemes Nagyot (Titokkal a kánonban); a rárakódott irodalomtörténeti torzkép traumáját elfedő Czóbelt (A másság kánontalansága: a boszorkány); a független női identitását kereső, mégis férjéről könyvet író Harmost (Tükör, test, trauma: írófeleség a kánon peremén); a regényszövés és az emlékezés technikáinak ?nói módját? megmutató Lesznai Annát (Múzeum, kultusz, emlékezet: kánonba zárva). A Női irodalmi hagyomány mindenkinek ajánlható, aki képes lett volna Nemes Nagy Ágnessel sírni, amikor ?leköltőnőzték?; aki kíváncsi a női irodalomra; és aki érdemelt annak új hagyománya megteremtésében. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|