Horthy Miklós katasztrofálisan sikerült kiugrási kísérletéről, annak politikai és katonai oldaláról Vigh Károly: Ugrás a sötétbe című munkája (legutóbb: Budapest, Magvető, 1984) adott rendkívül részletes leírást. A témában azóta sem született jobb összegzés. Csonkaréti Károly, az ismert
[>>>]
Horthy Miklós katasztrofálisan sikerült kiugrási kísérletéről, annak politikai és katonai oldaláról Vigh Károly: Ugrás a sötétbe című munkája (legutóbb: Budapest, Magvető, 1984) adott rendkívül részletes leírást. A témában azóta sem született jobb összegzés. Csonkaréti Károly, az ismert hadihajózási szakíró teljesen más aspektusból foglalkozik a történelmi eseményekkel: a kiugrási kísérletet követő eseményeket öleli fel ugyan, de a magyar folyamőrség nézőpontjából. Az első rész egy kisregény, mely a Zala őrnaszád történetét dolgozza fel. Bár ténylegesen nem létezett ilyen nevű egység, a szerző mégis híven jeleníti meg a hajóséletet, a kiugrás utáni időszak zavarodottságát, a vízen szolgálók tanácstalan pillanatait. A második rész a kiugrást követő napok folyamerőket érintő mozzanatait eleveníti fel, egykori parancsnokok, jelentések felidézésével. Visszapillant az "elpuskázott" kiugrás előkészítésére, tárgyalja a folyamzárzászlóaljak elindulását, az őrnaszádezred helyzetét a kiugráskor, ismerteti az egyes őrnaszádok - a Sopron, a Kecskemét, a Debrecen, a Szeged és a Győr - harcait, az aknaharc sajátosságait, valamint az őrnaszádezred utolsó harcbavetését. Az utolsó rész talán a legérdekesebb, mely a folyamőrök, a "kisemberek" visszaemlékezéseit tartalmazza: a folyamerők életét bemutató írásokat a Bácskában, a Dunántúlon és Stájerországban. Végezetül a szerző saját élményeit ismerhetjük meg, aki abban az időben - tizenöt évesen - leventeként egy AM fedélzetén szolgált. Az archív fotókkal és a szerző saját készítésű festményeivel illusztrált kötet minden, a téma iránt érdeklődőnek nyugodt szívvel ajánlható.
[<<<]