Fehér Géza régész eredetileg 1931-ben jelentette meg, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Osztálya kiadványaként, magyar és francia nyelven A bolgár-török műveltség emlékei és magyar őstörténeti vonatkozásaik / Les monuments de la culture Protobulgare et leurs relations Hongroises című művét, mely
[>>>]
Fehér Géza régész eredetileg 1931-ben jelentette meg, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Osztálya kiadványaként, magyar és francia nyelven A bolgár-török műveltség emlékei és magyar őstörténeti vonatkozásaik / Les monuments de la culture Protobulgare et leurs relations Hongroises című művét, mely most ismét olvasható (ezúttal azonban csak a magyar szöveg). Előtte sok évet töltött Bulgáriában (előbb tolmácsként, majd 1922-től kutatóként), áttanulmányozta az írásos forrásokat, és vizsgálta mind a népvándorlás kori magyar-bolgár érintkezéseket, mind a bulgáriai, besszarábiai, dobrudzsai kora középkori régészeti lelőhelyeket, a pliszkai, preszlai, madarai, Moesia-beli bolgár kővárak romjait, továbbá a nagy építtető Omurtag bolgár kán, a dunai Első Bolgár Birodalom uralkodója "dombját" (a mumdžilari halmot) és dunai palotáját. A műben, a kutatás-módszertani és forráskritikai bevezető után részletesen bemutatja az említett határsáncokat és sáncvárakat, foglalkozik a bolgár-török sáncerődítmény nevével, összehasonlítja a bolgár és az avar sáncerődítményeket, részletesen bemutatja az említett a kőépítményeket - kiemelten Omurtag dombját és palotáját -, foglakozik az épületek anyagával, bemutatja a fellelt szobrokat, és vázolja azok jellegzetességeit, kitér az ötvösségre, a keramikára, végül a feliratokra és rovásokra. A mű végén az "emlékek tanúságairól" és röviden ismét az írásos forrásokról olvashatunk. A fekete-fehér fotókkal illusztrált kötetet Cvetelin Sztepanovnak a szerzőt bemutató előszava nyitja meg, a végén pedig Erdélyi István hasonló jellegű írása olvasható a régészről és munkásságáról. A szakmai olvasótáboron kívül az érdeklődő nagyközönségnek is ajánlható kiadvány. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]