A Pöhölyék című népies elbeszélés-gyűjtemény sikerén fölbuzdulva, Gárdonyi 1895-ben kezdte írni Az én falum elbeszéléseit. Első kiadása 1898-ban jelent meg "Egy tanító feljegyzései márciustól decemberig" alcímmel. A cím és az alcím sokat elárul a koncepcióból; szubjektivitásra, a falusiakat a
[>>>]
A Pöhölyék című népies elbeszélés-gyűjtemény sikerén fölbuzdulva, Gárdonyi 1895-ben kezdte írni Az én falum elbeszéléseit. Első kiadása 1898-ban jelent meg "Egy tanító feljegyzései márciustól decemberig" alcímmel. A cím és az alcím sokat elárul a koncepcióból; szubjektivitásra, a falusiakat a pedagógus együtt érző fölényével szemlélő nézőpontra, műfajilag pedig tárcaszerűségre utal, és jelzi, hogy a kompozíció a természet ritmusát, az évszakok, a hónapok rendjét követi. A Mikszáthnak szóló eredeti ajánlás kiemeli, hogy Gárdonyi a Tót atyafiak és A jó palócok szerzőjének nyomában jár: egyszerű emberek hétköznapi életéről mond el történeteket, némi nosztalgiával a természethez közeli életforma iránt, sóvárogva a föld, a "falu lelke" után, idegenkedve a mesterkéltté vált "kövi embertől". Kortársai többségétől eltérően, Gárdonyi nem regionalista, nem egyetlen tájegységre figyel, hanem az ország különböző részein a faluról, a parasztról szerzett tapasztalatait összegzi. Könyve naturalistának nem mondható; eszményítő realizmusa inkább szebbé stilizálja a nyers való tényeit, átkölti a bántó, rút dolgokat. Híresek a szellemi néprajz körébe vágó megfigyeléseket rögzítő novellák (A barboncás); Tolsztojnak a méltóságteljes halálról szóló elbeszéléseivel rokon a Kevi Pál halála; a paraszti polgárosodás, értelmiségivé válás ellentmondásainak modern problémakörével vet számot a Tanácskérés: az iskoláztatás nemcsak fölfelé lendíti a rátermett szegény gyerekeket, hanem el is idegeníti közösségétől, kitaszítja övéi közül. A táj-, az állat- és növényvilág állandó jelenléte, részvétele az emberek életében kitágítja az ábrázolás kereteit. Életképek, rajzok sorozatának is fölfoghatjuk a ciklust, de nem az impresszionista rögtönzés értelmében. Gárdonyinak filozófiája van, panteisztikus látomásában egybeolvadnak a létezők, pontosabban: a világot alkotó, átmenetileg szenvedésre ítélt létezők titokzatos módon benne vannak Istenben, s talán ez a hit a mélyebb forrása az elbeszélésfüzér idillikus szemléletének és nyelvi stílusa kiegyensúlyozott művészi harmóniájának. Széles körű beszerzésre ajánlott mű Szigethy Gábor Abban az időben című bevezetőjével és Biczó András eredeti grafikáival lát napvilágot. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]