Igaz történetet, az ún. nagyrévi angyalcsinálók históriáját dolgozta fel 2004-ben napvilágot látott, debütáló regényében a skót írónő, Jessica Gregson. A történtek lényege, hogy 1911 és 1929 között egy csapat falusi asszony, a bába támogatásával közel háromszáz embert arzénnal mérgezett meg: azon   [>>>]

Igaz történetet, az ún. nagyrévi angyalcsinálók históriáját dolgozta fel 2004-ben napvilágot látott, debütáló regényében a skót írónő, Jessica Gregson. A történtek lényege, hogy 1911 és 1929 között egy csapat falusi asszony, a bába támogatásával közel háromszáz embert arzénnal mérgezett meg: azon személyeket, akiknek jelenléte kényelmetlenné vált számukra. A szerző megváltoztatta a település nevét, Falucskára, és természetesen a szereplők nevei is mások. Az egyik fiatal lány, Sári szemével látjuk az 1914-ben kezdődő történetet. Ő egy sámánként tisztelt férfi mindig is különcként kezelt, már-már boszorkánynak tartott lánya. Senki nem hajlandó vele barátkozni, csak a falu bábája, Judit, bár nem sokkal a háború kitörése előtt neki is udvarlója akad, az akkor még kedves Feri személyében. Aztán 1914-ben őt is besorozzák, és a frontra vezénylik. A faluban maradt asszonyok, akiket gyakran egészen fiatalon kényszerítettek bele szüleik nem kívánt házasságba, erőszakos férjeik hiányában valósággal kivirulnak. Közben a falu határába külföldi, elsősorban olasz hadifoglyok számára létesített tábort telepítenek, és a helyi nők jelentős része lassan szerelmi viszonyba bonyolódik a foglyokkal. Nincs ez másként Sárival sem, aki egy Marco nevű férfiba szeret bele. Sok nő teherbe is esik, ám az esetek nem kerülnek napvilágra, mert Judit és Sári segítségével titokban illegálisnak számító abortuszokat hajtanak végre. Aztán a háború végeztével a hadifoglyok kiszabadulnak, férjeik pedig, már aki túlélte a háborút, hazatérnek. A fronton átélt borzalmak hatására sokkal erőszakosabban, mint azelőtt. Természetesen fény derül a hűtlenségekre, a férjek azonban azt szeretnék, hogy minden ott folytatódjon, mint azelőtt. A nők azonban lázadozni kezdenek férjeik ellen. A bába elárulja az asszonyoknak, hogy a légyfogó papírok kiáztatásával kinyert arzénnal megmérgezhetik férjeiket, és ezzel lassan kezdetét veszik a gyilkosságok. Sári is megmérgezi a közben férjévé vált Ferit, egy idő után pedig mások: idős, beteg családtagok, nem kívánt gyermekek, örökség útjában álló rokonok is az egyre divatosabbá váló mérgezések áldozatává válnak... A szerző érzékletesen mutatja be a gyilkosságsorozatot, elsősorban arra törekedve, hogy azok emberi motivációira mutasson rá. Leírja, hogy milyen hatása volt a nők elnyomásának, és azt is megtudhatjuk, hogy a későbbi per miként kapcsolódott össze az előítéletekkel, a népi babonákkal, egy újfajta boszorkányüldözést kiváltva a húszas évek Magyarországán. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]