Fekete Lajos a jugoszláviai-vajdasági magyar irodalom egyik megteremtője; egy évtizedig, 1929-ben történt Magyarországra való repatriálásáig az alakuló-formáló kisebbségi irodalom egyik meghatározó alkotója volt. Annak idején Schöpflin Aladár, Illyés Gyula, Németh László méltatta költészetét,   [>>>]

Fekete Lajos a jugoszláviai-vajdasági magyar irodalom egyik megteremtője; egy évtizedig, 1929-ben történt Magyarországra való repatriálásáig az alakuló-formáló kisebbségi irodalom egyik meghatározó alkotója volt. Annak idején Schöpflin Aladár, Illyés Gyula, Németh László méltatta költészetét, Baumgarten-díjban is részesült, azután az 1940-es évek második felétől jószerével a neve sem hangzott el 1988-ig, amikor Tüskés Tibor közölt róla pályaképet a Kortárs lapjain. Fekete Lajos tehát a méltatlanul elfeledett, jelentős költők sorába tartozik - ahogyan ez Urbán Dávid előszavából kiderül. 1926 és 1973 között keletkezett verseinek válogatása teljes rajzot ad Fekete Lajos munkásságáról. A válogatásban öt verseskötete (Béklyózott Erők feltámadása; Szent grimasz; Tengerzúgás; Vassal és fohásszal; Szárnyaló idő) teljes anyaga szerepel, kiegészítve a költő halála után két évvel, 1975-ben megjelent Emberi lét című verskollekcióval, és az a Tüskés Tibor által 1993-ban összeállított A lét ízei című válogatás költeményeivel. A könyvet Tüskés Tibor ez utóbbi műből kiemelt, Költő a Bácskából című írása zárja. Minden nagyobb szépirodalmi gyűjteményben érdemes elhelyezni az önértékén túl irodalomtörténeti szempontból is fontos könyvet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]