Verrasztó Gábor művelődéstörténeti és várostörténeti írásaiban Budapestre, pontosabban Budára kalauzolja az olvasókat. A kötet címadó írása Hidegkútról szól, amely a legenda szerint a környéken tartózkodó Mátyás királytól kapta nevét, bár később korabeli oklevelek alapján kiderült, hogy a település   [>>>]

Verrasztó Gábor művelődéstörténeti és várostörténeti írásaiban Budapestre, pontosabban Budára kalauzolja az olvasókat. A kötet címadó írása Hidegkútról szól, amely a legenda szerint a környéken tartózkodó Mátyás királytól kapta nevét, bár később korabeli oklevelek alapján kiderült, hogy a település már jóval Mátyás ideje előtt is létezett és ezt a nevet viselte. Nevezetes épületek történetéről is szó van a kötetben, olvashatunk többek között az első hazai szalámigyárról, a Klebelsberg kastélyról, a Madártani Intézetről, a Rákócziánumról, A Balázs vendéglőről, a Bartók emlékházról, vagy a Császár fürdőről, közismert nevén a Csasziról. Híres festők, költők, írók, színészek (Herczeg Ferenc, Ráday Imre, Weöres Sándor, Deák János, Déry Tibor) alakját is megidézi a szerző a fekete-fehér képekkel illusztrált, olvasmányos kötetben. [<<<]