Az inzulin egy speciális, a hasnyálmirigy által termelt hormonfajta, amelynek meghatározó szerepe van az anyagcsere folyamatában: a test általa képes kivonni a vérből a létfontosságú glükózt. Ennek tükrében világos, hogy felfedezése óriási áttörés volt a korábban végzetesnek számító cukorbetegség   [>>>]

Az inzulin egy speciális, a hasnyálmirigy által termelt hormonfajta, amelynek meghatározó szerepe van az anyagcsere folyamatában: a test általa képes kivonni a vérből a létfontosságú glükózt. Ennek tükrében világos, hogy felfedezése óriási áttörés volt a korábban végzetesnek számító cukorbetegség kezelésében - nem csoda, hogy az eredmény Nobel-díjat érdemelt. Addig azonban hosszú, zsákutcákkal és kudarcokkal teli út vezetett - ennek részletes történetét jegyzi le a szerzőpáros, egyben bemutatva a diabétesz jellemzőit is. A nagy áttörés 1921-ben történt meg: két kanadai orvos, Charles Best és Frederick Banting megismételtek egy harminc évvel korábban már (Josef vov Mering és Oskar minkowski által 1889-ben) elvégzett kísérletet: egy kutyából kivették a hasnyálmirigyét, amit követően az állat vércukorszintje megugrott, majd amikor a mirigy kivonatával beinjekciózták, visszaállt a normális szintre. Alig egy év múlva szarvasmarha hasnyálmirigyéből előállított inzulinnal megmentették egy diabéteszes kómában fekvő kisfiú életét. Munkájukat 1923-ban orvosi Nobel-díjjal honorálták. A kutatópáros külön érdeme, hogy mivel nem védették le a szabadalmat, ezért az inzulin mint gyógyszer pillanatok alatt hozzáférhető lett szerte a világon, egy korábban halálos betegséget kezelhető, szinten tartható egészségügyi problémává alakítva. A kötetben olvasmányosan, sőt, alkalmanként regényesen követhető nyomon a történet annak előzményeivel és utóhatásaival együtt. A mű nem egzakt orvostörténeti munka; elsősorban a téma iránt érdeklődő laikusok figyelmébe ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]