A Balassi Kiadó Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából című sorozatában megjelent tanulmánykötet szerzői a tágan értelmezett, a hivatalos vallástól a mágiáig terjedő vallás határain belül igen változatos témákat elemeznek. A modern vallási jelenségek gyökereinek feltárásával három
[>>>]
A Balassi Kiadó Vallásantropológiai tanulmányok Közép-Kelet-Európából című sorozatában megjelent tanulmánykötet szerzői a tágan értelmezett, a hivatalos vallástól a mágiáig terjedő vallás határain belül igen változatos témákat elemeznek. A modern vallási jelenségek gyökereinek feltárásával három tanulmány foglalkozik. Tóth Anna Judit a római Kalendae Ianuariae ünnepének kora császárkori forrásai alapján fejti fel az újév és a farsang modern kori ünnepléséhez vezető szálakat. Csepregi Ildikó a kegyhelyek álomban gyógyító szentjeit, az inkubáció latin és bizánci formáinak közös késő antik, kora keresztény gyökereit vizsgálja. Vidacs Bea kutatása szintén a kegyhelyek és a hozzájuk kapcsolódó kultuszok vizsgálatára irányul egy magyarországi látóasszony tevékenységét egy libanoni látóasszonyéval összevetve. Több tanulmány értelmezi a népi vallásosság jelenségeit a hivatalos, doktrinális vallásosság kontextusában. Szacsvay Éva a református felekezeten belüli tudásáramlás mikéntjét szemlélteti egy 19. század eleji somogyi református lelkész prédikációszövegének elemzésével. Iancu Laura a moldvai katolikusság 19. századi történetéről ad - újonnan feltárt levéltári források alapján - körképet. Takács György a gyimesi csángóknál végzett terepmunkája alapján a könyvírás és olvasás kérdéseit járja körül. Balatonyi Judit írása (A szerelem mint betegség) a gyimesi csángók szerelemkoncepciójának változásáról a rontás és boszorkányság kérdéskörét is érinti. A boszorkánysággal kapcsolatba hozható jelenségek történeti szempontú feldolgozása jelenik meg Pócs Éva tanulmányában, amelyben a 17-18. századi boszorkányperekben fellépő táltosok közösségi szerepét, hivatásukhoz való viszonyukat tárja fel. Az alternatív vallásos mozgalmak kérdéskörével két írás foglalkozik. Peti Lehel három eltérő etnikai hátterű (csángó, román és roma) moldvai pünkösdista csoport vallásgyakorlatát vizsgálta; Kis-Halas Judit pedig a modernizálódó-globalizálódó vallási élet egy sajátos szeletét mutatja be a New Age spiritualitás egy Oroszországból hazánkba érkezett irányzatán keresztül. A szövegfolklorisztikai kutatásokat Nagy Ilona képviseli, aki a magyar folklór parabiblikus szövegeire irányuló tanulmányai bevezetéseként az apokrif fogalom változásait tárgyalja. A szerzők rövid életrajzával záródó kötet a Pécsi Tudományegyetem néprajz-kulturális antropológia tanszékén 2013-ban alakult valláskutató munkacsoport tevékenységét és eredményeit hivatott demonstrálni - szakembereknek és vallási érdeklődésű laikusoknak egyaránt ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
