A piarista tanár-költő, Kozma László interjúkötetében erdélyi katolikus papokat kérdezett az egyház második világháborút követő történelméről. A bemutatott öt életpálya részben a háború előtt indul, így a húszas, harmincas évek szakaszáról is forrásértékkel bírnak az elmondottak. A néha humorosan
[>>>]
A piarista tanár-költő, Kozma László interjúkötetében erdélyi katolikus papokat kérdezett az egyház második világháborút követő történelméről. A bemutatott öt életpálya részben a háború előtt indul, így a húszas, harmincas évek szakaszáról is forrásértékkel bírnak az elmondottak. A néha humorosan előadott élethelyzetekben az anyaországtól elszakadt papság a korlátozások, tiltások ellenére is megállt hitében - költői és találó hasonlat a - címben foglalt, kopár sziklán is megélő, szálegyenes fenyőfa. Tamás József csíkszeredai püspök az erdélyi egyházak helyzetét is összefoglalja nyilatkozatában (Hitünk, értékeink). Léstyán Ferenc plébános személyes élményei alapján idézi fel az 50-es évek megpróbáltatásait (Az erdélyi templomok krónikása), akárcsak Bodoni Árpád borbándi plébános (Tűzben és tövisben). Daczó Árpád-Lukács ferences szerzetest is kitelepítették, azonban lelkipásztori munkáját még így sem tudták korlátozni, sőt orvoslással párosult tudományos munkássága is kiteljesedett a botanika, a csillagászat és néprajz területén (Szent Antal Bukarestben). Darvas-Kozma József felcsíki plébános pedig még a faluromboló Ceauşescu diktatúra alatt is épített templomot. A riportok lezárásaként két piarista szerzetes, Kállay Emil és Sárközi Sándor számol be rendjük csíkszeredai visszatéréséről, mintegy a reményteli jövőt megelőlegezve. Az egyházi és történeti gyűjteményekbe kívánkozó kötetet a szerző bibliográfiája zárja. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]