A történelmi Árva vármegye északi részén, a Krakkóba vezető főútvonal mentén, a fenséges Árva várától mintegy ötven kilométerre található a kis falu, Oravka (Orawka) vagyis Kisárva, melynek csodálatos fatemplomát mutatja be a reprezentatív kötet. Történelmünk vérzivataros korszakában, a harmincéves
[>>>]
A történelmi Árva vármegye északi részén, a Krakkóba vezető főútvonal mentén, a fenséges Árva várától mintegy ötven kilométerre található a kis falu, Oravka (Orawka) vagyis Kisárva, melynek csodálatos fatemplomát mutatja be a reprezentatív kötet. Történelmünk vérzivataros korszakában, a harmincéves háború után 1650-56 között épült, majd többször is megújult, míg a 20. század elején alakították ki mai formáját. Amilyen szép a könyv, olyan súlyos adósságot törleszt, hiszen nincs még egy hely a Kárpát-medencében, ahol a szentéletű magyarok ilyen nagyszámú festett képgalériája épen megmaradt volna, mint ebben a festői tájban megbúvó, kis nemzeti panteonban. A szerző nagyszerű képanyag és részletes ismertetés kíséretében mutatja be a templom belső falait, mennyezetét, berendezését borító, színpompás, fára festett képeket. A 17. század közepén készült Keresztelő Szent János életét megörökítő tizennégy nagyalakú kép mellett számunkra különösen értékes a magyar szenteket ábrázoló ötvenkét fatábla. Ezek a képek magyar szenteket, boldogokat, hitvallókat ábrázolnak, akik Magyarországon születtek vagy a magyarsághoz kötődtek, hosszabb-rövidebb időt eltöltve az országban. A templomot a lengyelek is magyar emlékként tartják számon, s példaértékűen gondozzák, rendben tartják, aminek eredményeként 2000-ben az UNESCO felvette a kulturális Világörökség listájára. A végjegyzetekkel, szakirodalmi és képjegyzékkel, valamint lengyel és angol nyelvű rezümével kiegészített kötethez a neves szakértő, Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár fűzött lelkes hangú utószót. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]