Peregrinus (vándordiák) nyugat-európai egyetemeken. A nagyváradi kollégium rektora. Az Erdélyi Fejedelemség nagyobb kancelláriájának írnoka. Tolmács és diplomata a konstantinápolyi erdélyi követségen. A Héttorony börtönének foglya. Egy havasalföldi vajda tanácsadója. Egy száműzött moldvai vajda   [>>>]

Peregrinus (vándordiák) nyugat-európai egyetemeken. A nagyváradi kollégium rektora. Az Erdélyi Fejedelemség nagyobb kancelláriájának írnoka. Tolmács és diplomata a konstantinápolyi erdélyi követségen. A Héttorony börtönének foglya. Egy havasalföldi vajda tanácsadója. Egy száműzött moldvai vajda titkára, követe a magyarországi rendi gyűlésen, és kíséretének tagja annak moszkvai útján. Diplomata a svéd királyi udvarban. A brandenburgi választófejedelem udvari tanácsosa és a magyar peregrinusok istápolója Berlinben. Az egyetlen, magyar szerző által írt, kora újkori törökökkel kapcsolatos traktátus megalkotója. Szinte lehetetlen elképzelni, hogy a felsorolt szerepek mind egyetlen ember életútjába fértek bele. Pedig Harsányi Nagy Jakab ezeket mind megélte valamivel több mint hatvan évet felölelő élete során, valódi "odüsszeiát" bejárva a 17. században. Már ez a változatosság is elég lehetne ahhoz, hogy a kutatók érdeklődésének homlokterébe kerüljön személye ? ennek ellenére ez idáig néhány szakkönyv lábjegyzeteinél többet nem olvashattunk róla. A fiatal történész, Kármán Gábor doktori disszertációjának könyvvé szerkesztett változatában az ő életútját mutatja be, természetesen ennek kapcsán leírva azon változatos helyszíneket is, ahol hőse járt életében. Az időrendi sorrendben haladó kötet részletesen bemutatja az egyházi karrier kezdeteit, nyugat-európai egyetemeken (Franeker, Leiden, Cambridge és Edinburgh) töltött peregrinusi éveit, a II. Rákóczi György fejedelem szolgálatában töltött éveket Erdélyben és Konstantinápolyban, a zűrzavaros utolsó erdélyi éveket, a moszkvai utat és Gheorghe Ştefan vajda udvarában, majd a "Nagy Választó", Frigyes Vilmos mellett eltöltött időszakot, továbbá a Colloquia Familiaria című művet és annak utótörténetét. Az utolsó két fejezet Harsányit mint tisztviselőt, értelmiségit és állítólagos puritánust írja le, végül változó törökképéről olvashatunk részletesebben. A forrás- és irodalomjegyzékkel, valamint névmutatóval záródó, az Ünnepi Könyvhétre megjelent kötet mind nagyobb általános gyűjtőkörű, mind szakkönyvtárak számára ajánlott beszerzésre. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]