Két Török Sophie-t ismer a magyar irodalomtörténet, mindkettő egy-egy szellemi óriás asszonya volt. Péterfy Gergely regényének narrátora és egyben egyik főszereplője, az első Sophie, Kazinczy Ferenc imádott felesége, aki művelt, haladó gondolkodású nő volt a maga korában, szerető és gondoskodó   [>>>]

Két Török Sophie-t ismer a magyar irodalomtörténet, mindkettő egy-egy szellemi óriás asszonya volt. Péterfy Gergely regényének narrátora és egyben egyik főszereplője, az első Sophie, Kazinczy Ferenc imádott felesége, aki művelt, haladó gondolkodású nő volt a maga korában, szerető és gondoskodó hitvese, ugyanakkor méltó intellektuális társa az író-nyelvújító reformernek. A történetet tehát ő meséli, s szavai nyomán nyomban életre kel a kor, karizmatikus valóságosságában lép elénk az ereje teljében levő Kazinczy és még valaki. Van ugyanis a könyvnek egy harmadik főhőse, maga a kitömött barbár, vagyis Angelo Soliman, Kazinczy barátja és levelezőtársa. Soliman a tizennyolcadik századi Európa egyik kétségkívül legszokatlanabb, példátlan sorsú, meglepően keveset emlegetett alakja. Mmadi Make néven látta meg a napvilágot valahol a mai Nigéria területén, állítása szerinte törzse hercege volt, akit apja ellenfelei adtak el rabszolgának. Az mindenesetre tény, hogy a gyermeket a marseilles-i vásárban megvette egy messinai márkinő, akinek a házában nemcsak megkeresztelkedett és új nevet kapott, de kiváló neveltetésben is részesült. Angelo sajátos módon szó szerint ajándékként járta be a korabeli Európát: a márkinő egy magas rangú katonának adta, akitől a lichtensteini herceghez került. Soliman már kora egyik legműveltebb embereként került Bécsbe, ahol a legmagasabb körökben forgott, nemesi származású özvegyet vett nőül, II. József is időzött a társaságában, és abban a szabadkőműves-páholyban lett nagymester, amelynek Mozart, Haydn és Kazinczy is tagja volt innen az ismeretség. Soliman halála azonban megrázó és kijózanító fordulatot hozott; bár lánya keresztény módon szerette volna eltemettetni, Soliman testét megnyúzták, hogy bőrével egy fabábot preparáljanak ki, amely aztán imitált törzsi maskarában, más egzotikus vadak társaságában a Természettudományi Múzeumba került, az 1848-as forradalom során pedig az enyészeté lett. Alakját és történetét most a Kazinczy-házaspár társaságában az író idézi meg újra, a múltba veszett részleteket a fantázia szövedékével pótolva. A nemcsak témájánál fogva érdekes és különleges, de magával ragadóan is megírt regény a 85. Ünnepi Könyvhét egyik igazi csemegéje széles körben javasolható. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]