Elif Shafak ugyan török származású, de Franciaországban és Spanyolországban nevelkedett; már tinédzser volt, amikor először járt Isztambulban, amely iránt szenvedélyes vonzalmat érzett már első látásra. Ez a parallel kívülállóság-bennfentesség teszi talán igazán izgalmassá ezt a regényt, amelynek   [>>>]

Elif Shafak ugyan török származású, de Franciaországban és Spanyolországban nevelkedett; már tinédzser volt, amikor először járt Isztambulban, amely iránt szenvedélyes vonzalmat érzett már első látásra. Ez a parallel kívülállóság-bennfentesség teszi talán igazán izgalmassá ezt a regényt, amelynek fő helyszíne és egyben sajátos főszereplője, a Bonbonpalota mintha maga Isztambul lenne egy mikrokozmoszba zárva: a bolhapalota csupa éles kontraszt, sokszoros találkozási pont, ahol múltbeli és modern, szegény és gazdag, ortodox keresztény, szekuláris és muszlim él együtt, egy fedél alatt. A lezüllött könyéken, két ősrégi temető (egy iszlám és egy örmény nyugvóhely) ölelésében álló, egykor pompázatos házat egy összetört szívű orosz arisztokrata, Pavel Anipov építtette rossz természetű feleségének, Agripinának, ám a lakók mára lecserélődtek. A Bonbonpalota kisvilágában él az Égszínkék Szerető, aki olívaolaj-kereskedő, őt pazarul eltartó kedvesére vár naphosszat; Nágya, az orosz természettudós és lobbanékony természetű, ádáz török férje, a szinkronszínész Metin; a zsidó Ethel, aki szereleméhségét pazar lakomákba fojtja; a homoszexuális ikerfodrászok, Celal és Cemal, akiknek a szalonja egyben igazi klubhelység; a súlyos gyűjtögetési mániával küzdő Madame Néni; a misztikus mesékből soha ki nem fogyó öregasszony, Hadzsi Hadzsi és a többiek. Egy nap aztán különös felirat jelenik meg a kertfalon, s innentől kezdve a Bonbonpalota lakóinak élete gyökeres fordulatot vesz A karizmatikus hangulatú, magával ragadó regény a mágikus realizmus kedvelőinek ígér kellemes időtöltést. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]