Az egyik legismertebb és legnépszerűbb erdélyi magyar író önéletrajzi ihletésű írásaiból --emlékezésekből, jelenetekből és legnagyobb számban novellákból -- készült válogatás az író biográfiájának kronológiai rendjében közli darabjait. Mindjárt az önéletrajzi bevezető (Írás régi dolgokról)   [>>>]

Az egyik legismertebb és legnépszerűbb erdélyi magyar író önéletrajzi ihletésű írásaiból --emlékezésekből, jelenetekből és legnagyobb számban novellákból -- készült válogatás az író biográfiájának kronológiai rendjében közli darabjait. Mindjárt az önéletrajzi bevezető (Írás régi dolgokról) tréfás-mókás emlékezés a szülőfalura, az első tudatos gyermekévekre, fölidézése első emlékeinek, és önirónikus szembenézés azzal a ténnyel, ahogyan megszületésével rászabadult az erdélyi magyar irodalomra. Voltaképp önéletrajzi írásaiban is a székely nép sorsát ábrázolja, a szegénységet és megalázottságot (Eladjuk a házat), a kiszolgáltatottságot (Arénába űzve), az első szerelmek történetébe szőve népe gazdag lelkiségét (Életet tanultunk; Az igric; Nyírfák alatt). ...; Két kritika; Az írók). De ahogyan magánélete nyomorúságát is képes derűvel, magafeledtető humorral ábrázolni, úgy a kisebbségi szellemi élet megszervezésének keserves folyamatát is játékossággal, csipkelődéssel és rengeteg iróniával ábrázolja. Az utóbbi írásokban szót emel a műszékely stílus alkalmazása ellen, grimaszt mutat a falukutató mozgalom narodnyik tagjainak, és bemutatja, kik voltak azok, akik egzisztenciájukat is kockára téve próbálták támogatni a lassan kibontakozó kisebbségi kultúrát. Gúnyos humorának élét olykor maga ellen fordítja, öniróniával ábrázolja a városból falura visszatért író esetlenségét (Az eke indul; Másképpen szép az élet falun). De bármiről szól, Nyírő József mindig a székely népért aggódik, a jövőjét félti; bántja többségi hatalom fennhéjázása, a másodrendű állampolgárság, a jogfosztottság, életlehetőségek fogyatkozása, ugyanakkor valami különös erővel és derűvel mutatja föl a székely karaktert (A konverzió; Béni bácsi; Vonaton). Kései írásaiban a fővárosban élő író hazavágyakozását örökíti meg érzelmes hangon (A titok), amely hang később, nyugati emigrációjában egészen tragikusra vált. Saját betegségének tüneteiben, halálának előérzetében a magyarság romlásának jelét látja (A királyné szomszédja; Küzdelem a halállal). A Nyírő József mozgalmas életrajzát nyomon követő szépirodalmi művek, kisprózák egyrészt megismétlik és megerősítik az író művészetének korábban is ismert vonásait, ugyanakkor nagyon karakteres képét adják annak, hogy önszemlélete mennyire egybecseng népszemléletével, a székely nép iránti elkötelezettségével. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]