Cím: |
Agyag és kátrány
| Alcím: |
fényleírás
| Szerző: |
Szijj Ferenc (1958) |
Szerz. közl: |
Szijj Ferenc
| Kiadás: |
Budapest : Magvető, 2014 |
Eto: |
894.511-14Szijj F.
| Tárgyszó: |
magyar irodalom ; vers |
Cutter: |
Sz 76
| ISBN: |
978-963-14-3102-5
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
149, [2] p.
| Megj.: |
Versek
| UKazon: |
201423317
| Kivonat: |
A József Attila-díjas Szijj Ferenc a testesebb, kifejtő, körülíró természetű verskompozíciók alkotója, aki megfigyeléseit, állapotrajzait, leírásait igen alaposan ábrázolja, részletezve festi le. Ez a kötete afféle tematikus gyűjteményként is fölfogható, mai létünk lepusztult környezetét és benne
[>>>]
A József Attila-díjas Szijj Ferenc a testesebb, kifejtő, körülíró természetű verskompozíciók alkotója, aki megfigyeléseit, állapotrajzait, leírásait igen alaposan ábrázolja, részletezve festi le. Ez a kötete afféle tematikus gyűjteményként is fölfogható, mai létünk lepusztult környezetét és benne az ember helyét jeleníti meg. Leírásaiban és életérzésében egyaránt ott van a lemondás bizonyossága: a romos, lepusztult világban csak tétova lelkek imbolyoghatnak. Ugyanakkor egyfajta (természetesen nem epikus természetű) mesélőkedv, történetmondás is jellemzi aprólékos leírásokban bővelkedő költészetét (Visszafordulás; Fényzaj; Vezeklés előre stb.). A folyton útra kelő, utazó, helyét nem találó lírai ego minden benyomást gondosan elraktároz, fölgyűjt, rendszerez, elemez és leír. Mintha a létéből kínzóan hiányzó bizonyosságot a precíz ábrázolásban, azaz önmagában és a módszerében találná meg. És még valamiben: a fényre áhítozásban! Nem véletlen, hogy a kötet valamennyi ciklusának a címe valamiképp összefügg a fénnyel vagy a fény nélkülözésével: Sötétség; Fényzaj; Szürkeség; Agyagfény; Napfény. Szíve szerint fénybe vonná a világot, csakhogy akkor még élesebben látná a kopott körfolyosós bérházat, a lerobbant vasúti őrházat, a magas házak tövében örökké árnyakban kúszó keskeny utcát, a vedlett kapualjakat. Hosszan eltűnődik a fény játékán (Szürkeség), hogy azután még fájdalmasabban szóljon arról, amit lát. Melankolikus belenyugvás, rezignáció és bánat jellemzi Szijj Ferenc leírásait és állapotrajzait, de mindegyikben ott van a tétova, bizonytalan, sikerben nem bízó fényre kívánkozás is. Rejtett ritmikájú, széles perspektívájú, mégis koncentrált leírásai a vedlett világ mélyén bizonytalankodó lélek rajzát adják össze. Az olvasó valamiért mégsem érzi teljesen reménytelennek ezt a világot, hiszen a költő pillanatnyi állapotot ábrázol, nyitva hagyva a változás nagyon halvány reményét. Kortárs költészetünk értékes darabja Szijj Ferenc kötete. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|