A nyelvtan vagy a helyesírás egyáltalán nem tartozik az iskolások kedvenc tantárgyai közé, a felnőttek sem szoktak grammatikai műveket forgatni szabad idejükben. Kiss Róbert Richard - ismert kommunikációs szakember és médiaszemélyiség - épp ezért úgy közelít a magyar nyelvhez és általában a   [>>>]

A nyelvtan vagy a helyesírás egyáltalán nem tartozik az iskolások kedvenc tantárgyai közé, a felnőttek sem szoktak grammatikai műveket forgatni szabad idejükben. Kiss Róbert Richard - ismert kommunikációs szakember és médiaszemélyiség - épp ezért úgy közelít a magyar nyelvhez és általában a grammatikához, mint valami különösen érdekes jelenséghez. Könyvében nem rendszerezett nyelvészeti, nyelvtani ismereteket nyújt, de a grammatika hagyományos rendszerében több száz érdekességet - szó szerint - mesél el a magyar nyelv sajátosságairól, egyedi vonásairól. Nem szabályokat illusztrál példákkal, hanem izgalmas "eseteket", olykor "sztorikat" ír le, amelyek egyrészt csakugyan bevezetik az olvasót a magyar nyelv rejtelmeibe, azaz fölkeltik érdeklődését a "komoly" nyelvtani művek iránt; másrészt igazolják, hogy a magyar nyelv teljesen egyedi, különös tagja a világ nyelvcsaládjainak. Az első részben (Nyelv, nyelvek, nyelvváltozatok) az általános nyelvészet, a nyelvjárástan olyan témáira hívja föl a figyelmet olvasmányos cikkeiben, mint például milyen tájszavak élnek a kalotaszegi népi gyógyászatban, melyek a csángó dialektus főbb ismérvei, milyen nyelven szólnak Winnetou utódai, honnét ered a cigány nyelv vagy épp milyen szavakat használ a diáknyelv. A második fejezet (A szavak világa) is csupa érdekességgel szolgál: a szerző szól mai közbeszédünk visszalatinosításáról (válság - krízis, kétkedő - szkeptikus, együttműködés - kooperáció stb.), szól állatneveink eredetéről, a "pajtás" szó eredeti jelentéséről, a mai sajtónyelv divatos fordulatairól vagy éppen a világháló szakszókincséről. A harmadik részben (A nevek világa) olvashatunk a Biblia személyneveiről, a háziállatoknak szóló névadásról, a magyar földrajzi nevek (Makó, Hatvan, Csesznek) eredetéről, a magyar várak nevéről, a világhírű sportklubok elnevezéséről vagy éppen a személynevek köznevesüléséről (pl. röntgengép). Ugyancsak érdekes, figyelmet lekötő cikkek sorakoznak a Helyesírás, a Nyelv és stílus, a Kommunikáció, a Retorika és A jogi szaknyelvről című fejezetcímek alatt. A szerző foglalkozik például a szerelmesek sajátos szóhasználatával, a köszönés formáival, a tegezés-magázás dilemmájával, a retorika céljával, de kitér olyan kérdésekre is, mint az előadók alkalomhoz illő öltözködése. Az érdekességeket, kuriózumokat, szemléletes példákat fölvonultató kötet cikkei szinte észrevétlenül formálják, mélyítik el az olvasó anyanyelvi ismereteit. A szórakoztató grammatika - a legszélesebb körben beszerezhető ismeretterjesztő munka. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]