A szerző - református lelkész, esperes, teológiai tanár - az 1980-as évek elején kezdte írni visszaemlékezéseit, amely először a Sárospataki Füzetekben jelent meg folytatásokban 1998 és 2002 között. Ez a memoár alkotja e vaskos kötet első részét. Voltaképpen Kazinczy Ferenc nyomdokain haladva
[>>>]
A szerző - református lelkész, esperes, teológiai tanár - az 1980-as évek elején kezdte írni visszaemlékezéseit, amely először a Sárospataki Füzetekben jelent meg folytatásokban 1998 és 2002 között. Ez a memoár alkotja e vaskos kötet első részét. Voltaképpen Kazinczy Ferenc nyomdokain haladva rajzolja meg a maga pályája emlékezetét, éspedig a szocialista társadalom, az antiklerikális ideológia korában és kontextusában. Külön részben számol be az 1956-os forradalom általa átélt eseményeiről. Horváth Barna igényes stílusban, olykor kissé mozaikosan, naplószerűen idézi föl a II. világháború utáni évekre eső ifjúságát, kálvinista elkötelezettségének kialakulását, sárospataki, majd debreceni teológiai tanulmányait, családjával kapcsolatos bensőséges emlékeit, '56 élményét, de kitér olvasmányainak hatására, az eszmélkedését befolyásoló szellemi kalandokra is. Emlékezéseiben szervesen vegyülnek az epikus, novellisztikus elemek a memoárirodalom esszéstílusával, keverednek az anekdoták és az elmélkedőbb passzusok; így írja le a Mádon töltött éveket, igrici lelkipásztorkodásának időszakát, utazásainak krónikáját. A kötet második része (Szigorúan bizalmas!) voltaképpen dokumentumok, levelek, hivatalos iratok, jegyzőkönyvek gyűjteménye. Az 1956 és 1964 között keletkezett iratok a szerző életének talán legnehezebb korszakát és élete megpróbáltatásait dokumentálják, hiszen Horváth Barna Balás-Piri László 1957. évi perének hatod rendű vádlottja volt. A harmadik rész (Dióhéjban) a szerző életrajzi kronológiáját, családfáját tartalmazza; míg a negyedik fejezet (Elrejtett képek) bő válogatás a család hatalmas fotóarchívumából. A vaskos kötet tehát nem egyetlen memoár, inkább visszaemlékezések mozaikos sorozata, ugyanakkor alaposan dokumentált korrajz is arról, miként élt egy református lelkész az 1950-es évektől a rendszerváltozásig, min kellett átmennie lelkipásztori hivatása gyakorlása közben a magát ateistának valló országban. A kiadványnak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyismereti értéke van. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]