Szendrei László az elmúlt években több művet szentelt a magyar eszmetörténetnek, múltunk dicső fejezeteinek, a nemzeti büszkeségre okot adó fejlemények szellemi hatásának, a magyar sors és sorsérzés összefüggései kérdéseinek. Ezúttal a "magyarok istene" szófordulat eredetének, előfordulásainak és
[>>>]
Szendrei László az elmúlt években több művet szentelt a magyar eszmetörténetnek, múltunk dicső fejezeteinek, a nemzeti büszkeségre okot adó fejlemények szellemi hatásának, a magyar sors és sorsérzés összefüggései kérdéseinek. Ezúttal a "magyarok istene" szófordulat eredetének, előfordulásainak és elterjedésének problémáját járja körül. A szerző kimutatja, hogy bár a kifejezés megalkotását sokan és hagyományosan az első magyar regény (Etelka, 1788) megalkotójához, Dugonics Andráshoz kötik, valójában sokkal korábbi iratokban előfordul: a 16. század végén, a végvárakban szolgálók leveleiben, okleveleiben bukkan föl először. A szerző külön-külön is megvizsgálja a "magyar" és az "isten" szavunk eredetét és eredeti jelentését - sűrűn hivatkozva az írott forrásokra és a nyelvtörténeti szakirodalomra. Nyomozása során a legkorábban előforduló "magyar" szót 6. századi bizánci forrásban azonosítja, ugyanakkor az "isten" - a hagyományosan perzsa eredetűnek vélt és "ég" jelentésű - szavunkról jóformán csak hipotéziseket, nyelvtörténeti fejtegetéseket, egymásnak ellentmondó adatokat tud számba venni. Kitér a magyarok ősvallására, abban a tekintetben, hogy egyistenhívők voltak-e, szintén a korabeli források sokaságára hivatkozva. Elősorolja a "magyarok istene" szófordulat előfordulásait, a nemzeti ideológiában betöltött szerepköreit, alkalmazásának szokásait, utalva a szakralizált nemzetfogalom létrejöttére, amely a Horthy-korszakban élte fénykorát, miközben legismertebb előfordulása Petőfi Nemzeti dala. Szendrei László megvizsgálja, hogy a nemzeti istenfogalom mennyire globális vagy lokális jelentésű; konklúziója szerint mindkettő, miközben párosul a hadisten fogalmával is. A szerző summázata szerint az ősi magyar hitvilágban gyökerezik a fogalom, saját mitológiánkban született meg, ezért nem szükséges a sumér, perzsa, etruszk stb. eredet után nyomozni. A nemzeti identitás és a történeti mitológia teremtette meg, és a kereszténység nemzetiesített fölfogása fejeződik ki benne. Az eszmetörténeti monográfia terjedelmes jegyzetapparátussal, irodalomjegyzékkel, szemelvénygyűjteménnyel egészül ki. A kötet sajátossága, hogy miközben a szerző igen sok nyelvi és történeti adatra hivatkozik, forrásszöveget idéz, szakirodalmi megállapításokat citál, aközben a szövege érdekfeszítően izgalmas, sőt, magával ragadóan olvasmányos. A "magyarok istene" eszmetörténeti szakirodalmunk értékes darabja. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]