A kitűnő művészet- és kultúrtörténeti sorozat Prokopp Mária Nápoly középkori magyar emlékeiről írott könyvével folytatódik. Az ELTE Művészettörténeti Intézetének professor emeritája évtizedek óta foglalkozik a 13-15. századi itáliai-magyar művészeti kapcsolatokkal (ld.: Sassetta, 199804127; Magyar   [>>>]

A kitűnő művészet- és kultúrtörténeti sorozat Prokopp Mária Nápoly középkori magyar emlékeiről írott könyvével folytatódik. Az ELTE Művészettörténeti Intézetének professor emeritája évtizedek óta foglalkozik a 13-15. századi itáliai-magyar művészeti kapcsolatokkal (ld.: Sassetta, 199804127; Magyar szentek ábrázolása az itáliai trecento festészetben. In: Magyar szentek tisztelete és ereklyéi. Esztergom, Keresztémy Múzeum, 2000; Olasz festészet a 13-18. században. Válogatás az esztergomi Keresztény Múzeum anyagából. Budapest, Képzőművészeti Alap, 1984). Művének középpontjában a Nápoly és Magyarország kapcsolatát magalapozó Magyarországi Mária (1257-1323) nápolyi királyné, V. István királyunk lánya, I. Károly magyar király nagyanyja áll. Az Árpád-házi hercegnő 1270-től haláláig, több mint ötven éven át jelentős szerepet töltött be a Nápolyi Királyság, s azon túl, Európa politikai és kulturális életében. Művészetpártolásának legjelesebb nápolyi emlékei a Santa Maria Donnaregina templom pompás gótikus épülete és benne a római Pietro Cavallini falképei, köztük Árpád-házi Szent Erzsébet élettörténete húsz jelenetben. Továbbá a szobrász, Tino di Camaino kimagasló nápolyi műve, Mária királyné síremléke, amely a legjobb állapotban megmaradt Árpád-házi síremlék. A quattrocento elejének kimagasló művészeti emléke a városban a monumentális Szt. László-freskóciklus a Santa Maria dell'Incoronata templomban. Sok színes fotóval és részletes elemzéssel kísért bemutatásuk különösen értékessé teszi a kötetet, amely olasz nyelvű összefoglalóval zárul. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]