Bíró András költő-szerkesztő nemrég múlt kilencven éves. Legújabb kötetében saját apjának állít emléket. Bíró Gyulát, aki a Magyar Királyi Rendőrség kötelékéből 1934-ben került nyugdíjas állományba, 1941-ben váratlanul behívták a KEOKH-hoz, vagyis a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi   [>>>]

Bíró András költő-szerkesztő nemrég múlt kilencven éves. Legújabb kötetében saját apjának állít emléket. Bíró Gyulát, aki a Magyar Királyi Rendőrség kötelékéből 1934-ben került nyugdíjas állományba, 1941-ben váratlanul behívták a KEOKH-hoz, vagyis a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatósághoz. Ez volt az a szerv, amely többek között a Magyarországon élő olyan zsidó emberek ellenőrzésével foglalkozott, akiknek még nem tisztázták az állampolgárságát. Több szögesdróttal és rendőri őrizettel körülvett tábort is működtettek az országban, amelyek közül Bírót elsőként a Zemplén megyei Csörgő község mellett létesített internálótábor vezetésével bízták meg, majd a későbbiekben átvezényelték Bács-Topolyára, és egy kisebb szolnoki átmeneti irodai munkát követően a mosonmagyaróvári tábor parancsnoka lett. Az egykori foglyok beszámolói alapján a körülményekhez képest legemberségesebb táborpolitikát folytatta: az internáltak munkát végezhettek a közeli településeken, megfelelő élelmiszeradagot és orvosi ellátást kaptak, sőt kérésre szabadságra is mehettek (maga a szerző is megerősíti mindezt, hiszen kamaszkorában maga is járt a táborokban). A mosonmagyaróvári tábor életét a Szálasi-féle puccs pecsételte meg. A megszálló SS-vezetőség nyomására kénytelen volt azt bezárni, ám Raoul Wallenberg közreműködésével több mint harminc táborlakó számára szerzett svéd menlevelet, amelynek köszönhetően az érintettek szabadon távozhattak. Bíró András az apjával kapcsolatos dokumentumokat közli most, közte néhány, a háború időszakában születettet, későbbi köszönőleveleket, amelyeket a túlélőktől kapott a háború után. A dokumentumok nagyobbik része a Bíró Gyula ellen később indított eljárással kapcsolatban született tisztázó nyilatkozatokat tartalmazza, a végén pedig a Yad Vashem emlékéremre való felterjesztéssel kapcsolatos levelek olvashatók. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]