Az először 1916-ban megjelent regény elüt attól a regényképtől, ami Herczeg Ferenc nevének említésekor az olvasóban fölképzik. A köztudat szerint a Jókai utáni korban Herczeg Ferenc volt "az író", a par excellence szellemi ember, az "irodalmi aranyműves", aki egy ország és egy korszak öntudatát   [>>>]

Az először 1916-ban megjelent regény elüt attól a regényképtől, ami Herczeg Ferenc nevének említésekor az olvasóban fölképzik. A köztudat szerint a Jókai utáni korban Herczeg Ferenc volt "az író", a par excellence szellemi ember, az "irodalmi aranyműves", aki egy ország és egy korszak öntudatát jelenítette meg könyveiben. A Magdaléna két élete látásmódjával és részint regénytechnikájával jócskán megelőzte a korát erkölcsi kérdéseket feszeget. A történet két család összekapcsolódó sorsában egy morális hatású intellektuális játékot testesít meg. A cselekmény kiindulópontja egy végrendelet, amelynek megírásakor a véletlenre bízatik, hogy két szegény család közül melyik örökölje a mesés vagyont. A Videczky családnak lesz szerencséje, ők örökölnek, és jól sáfárkodnak a vagyonnal, mert néhány nemzedék múltán még gazdagabbak lesznek; a rosszul járt Csákó család ellenben nyomorog. Egy viharos éjszakán Csákó Magdaléna bekéredzkedik a dúsgazdag Videczky Flórishoz, hogy cselédnek álljon. A szegény, ám gyönyörű lány rövid úton behálózza a gazdag Flórist, akit ki is foszt. A fiatalember följelenti a lányt, akit a statáriális bíróság halálra ítél. A siralomházban Csákó Magdaléna előtt lepereg sivár élettörténete, és rá kell jönnie, hogy az a biztonságos, nyugalmas élet, amelyre mindig vágyott, Flóris mellett jutott osztályrészéül. Eközben Flóris már megbánja, hogy a lányt rendőrkézre adta, maga sem gondolta, hogy ilyen súlyos büntetést szabnak ki rá. És itt jön Herczeg Ferenc különös cselekménycsavarja: Flóris és Magdaléna álmában megfordul a világ, fordítva születik meg a két család sorsát meghatározó végrendelet, Magdaléna másik életében a Csákók javára dönt a hagyatkozó. Minden fordítva történik, immár: Videczky Flóris virraszt a siralomházban és Magdaléna hever puha párnák között, horkoló férje mellett. A történet végén már eldönthetetlen, hogy Magdaléna első vagy második élete volt-e a valóságos. Sors, vagyon, szerencse, élet és halál kérdése puszta véletlenen múlik, csak az erkölcsi helytállás nem tudatosítja az író. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]