A metaforikus cím a gyermekvédelmi munkájáról ismert Böjte Csaba erdélyi ferences szerzetes kis kötetbe zárt költői gondolatait előlegezi meg. Az ugyancsak a Helikon Kiadónál megjelent, méretében is azonos előző művéhez (A mindennapi kenyérnél is fontosabb remény, 201414011) hasonlóan pontokba   [>>>]

A metaforikus cím a gyermekvédelmi munkájáról ismert Böjte Csaba erdélyi ferences szerzetes kis kötetbe zárt költői gondolatait előlegezi meg. Az ugyancsak a Helikon Kiadónál megjelent, méretében is azonos előző művéhez (A mindennapi kenyérnél is fontosabb remény, 201414011) hasonlóan pontokba szedve találjuk az ezúttal a halál, az elmúlás témájában mozgó, hosszabb-rövidebb gondolatfutamokat. Hangulatfestő, szép illusztrációul a szilágysomlyói református templom 1717-ből való mennyezetkazettái szolgálnak. A szerkesztő, sokszor szerzőtársként szereplő Karikó Éva így ír Van bátorságunk szembenézni a mélységgel? című bevezetőjében: "Csaba testvér füves könyve biztos kézzel vezet minket lelki utunkon. Üzeni, nem az a feladatunk, hogy érett korban is sihedert játsszunk, minden kornak a maga gyümölcsét szakítsuk le, találjuk meg a maga feladatát, örömét. A szenvedésről, a lélek koromsötét éjszakájáról - vallja - csak térden állva lehet beszélni" Maga a szerző pedig így vezeti be szám szerint kétszázegy tételes gondolatszimfóniáját: "A Békás-szoros égbe nyúló sziklái az évmilliárdok alatt mennyi életet hordoztak, és hordoznak ma is alázattal! Álltam és némán csodáltam azt a nyugodt, türelmes jóságot, mellyel e hatalmas szikla dajkálja az életet. Megértettem, hogy itt minden kis születés türelemből és halálból fakadt. Ki tudná megmondani, hogy hány ezer év és mennyi születés, pusztulás van egy kis fenyő sziklák közé ékelt tövét ölelő, porló földben? Alázattal nézem a sziklán az erdőt, mint zarándok a mestert! A rohanó, kapkodó világban nyugodt helytállást szeretnék tanulni e hatalmas fával borított sziklabérctől!" "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]