Csontos János legújabb kötetében a 2011 és 2014 között írt verseit gyűjtötte egybe. Bizton állítható, hogy a költő a mai magyar költészet első számú formaművészei közé tartozik, lírájának alaptémái közé tartozik a mai világ, és benne a mai Magyarország élete. Előző köteteinek ismeretében mára már   [>>>]

Csontos János legújabb kötetében a 2011 és 2014 között írt verseit gyűjtötte egybe. Bizton állítható, hogy a költő a mai magyar költészet első számú formaművészei közé tartozik, lírájának alaptémái közé tartozik a mai világ, és benne a mai Magyarország élete. Előző köteteinek ismeretében mára már pontosan megrajzolható arcéle, lírikusi karaktere, mely egy rendkívül tájékozott, tanult szerzőt revelál. Költői érzékenységről tanúskodó sorainak minden szava pontosan annyit mond, amennyit érdemes és mindez tartalmilag és formailag is feszessé teszi verseit ("Minden vétked, hogy álmodni mertél, /s az álmok reggel öntörvényű életre keltek, / örvénylőn magukkal ragadtak, mintha léteznének örök, első és utolsó szerelmek"). Nem kész poétikai sémákat alkalmaz megszokott rutinnal és bravúrral, hanem ezeket a költészetben gyakorta használt formákat új kombinációkkal, szerkezeti és technikai trükkökkel átszínezve teszi mondandóját bonyolultabbá, zártabbá ("Csak ami való, hazugság nélküli, biztos és igaz, csak az érdemes pennára és árkusra, így hát állok naphosszat az íróállvány előtt, szemembe süt az üres papírlap hómezője, elvakít, és egyensúly-érzékemet is elbizonytalanítja"). Értékes, tartalmas, szép kötet, amely a szépirodalom elkötelezett szerelmeseinek ajánlott. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]