Szakály Sándor A magyar tábori csendőrség története, 1938-1945 (200023053), A magyar katonai felső vezetés, 1938-1945 (200315042) és az Akik a magyar királyi csendőrséget 1919 és 1945 között vezették (201313045) című kötetek után legújabb művében olyan tanulmányokat közöl, amelyek a magyar katonai   [>>>]

Szakály Sándor A magyar tábori csendőrség története, 1938-1945 (200023053), A magyar katonai felső vezetés, 1938-1945 (200315042) és az Akik a magyar királyi csendőrséget 1919 és 1945 között vezették (201313045) című kötetek után legújabb művében olyan tanulmányokat közöl, amelyek a magyar katonai hírszerzés és kémelhárítás (az ún. 2. vfk. osztály) történetét mutatják be, 1918 és 1945 között. A szerző elsőként azt írja le, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása után miként jött létre az önálló magyar katonai hírszerzés és kémelhárítás, illetve hogyan működött a két világháború között. Kitér az önállóság első honvédelmi lépéseire, a szervezeti változásokra, a működési feltételek biztosítására, a katonai attasé szolgálat kiépítésére, a fegyverkezési egyenjogúság visszanyerésének hatásaira. Külön fejezet foglalkozik a hírszerzés és kémelhárítás vezetőivel (első irányítója, 1919 és 1925 között egyébként Sztójay - eredetileg: Stojakovics - Döme, későbbi berlini nagykövet, majd rövid ideig miniszterelnök volt), érdekes statisztikai adatokat összegezve, és minden egyes vezetőről rövid életrajzi vázlat is olvasható. Ezt követően megismerhetjük a magyar katonai attaséi szolgálat személyi összetételét és állomáshelyeit az adott időszakban, az általános összefoglaló után ezúttal is minden életrajzot közölve. A kötet mellékletében a katonai attasék diplomáciai állomáshelyek szerinti listája, rövidítés-magyarázat, forrás- és irodalomjegyzék, valamint földrajzinév-mutató kapott helyet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]