Sokaknak ismerős lehet a Kossuth téri metróállomásról - ezt megelőzően az Arany János utcai aluljáróból - az Ünnepi Könyvhétre megjelent nagyalakú kötet borítóján látható kutyás szobor. Azt viszont már bizonyára kevesen tudják, hogy a mű a fiatal Oláh Mátyás László legfontosabb köztéri alkotása
[>>>]
Sokaknak ismerős lehet a Kossuth téri metróállomásról - ezt megelőzően az Arany János utcai aluljáróból - az Ünnepi Könyvhétre megjelent nagyalakú kötet borítóján látható kutyás szobor. Azt viszont már bizonyára kevesen tudják, hogy a mű a fiatal Oláh Mátyás László legfontosabb köztéri alkotása Teiresziasz II címmel (az első változatot hiperrealista stílusban, színezett poliészter-műgyantából készítette 2004-ben). Az album első részében olvasható rövid tanulmányok, riportok, kiállításmegnyitók között Mélyi József művészettörténész, a Képzőművészeti Egyetem tanársegédje ír a szoborcsoportról A BKV legjobb műve címmel. A bevezetésként is felfogható nyitó írást Wehner Tibor író, művészettörténész jegyzi (Nyugtalanságok, kételyek, félelmek). Egy hosszabb, a Pannon Tükör hasábjain 2013 áprilisában megjelent, bemutatkozó cikk (A formai hasonlóság nyelvezete) után a szerző hasonló című írása olvasható angolul (The structures of similarity). Az ugyancsak angolul is olvasható szakmai önéletrajzot követően láthatók a művész elmúlt tíz évben készült alkotásainak reprodukciói, köztük három festménysorozat (Piac és csendélet, 2002; Múltak raktárai, 2008; A régi KÖKI, 2012). A 21. századra is felélesztett pop-art szellemében létrejött művek központi problematikája, "miként hasznosítható újra az antik művészet nyelvezete mint civilizációs hulladék a jelen kontextusában?". Ebben a kontextusban az antikvitás - felszínes megközelítésben - a közérthető, megszokott művészeti nyelv megtestesítője, a sarki a köztéri szobor formanyelve. Az igényes kivitelű kiadvány a kortárs művészeti gyűjtemények darabja. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]