A szerző emlékirata Kelemen Lajos szerkesztésében 1931-ben jelent meg először. Az azóta eltelt közel egy évszázadban azonban feledésbe merült ennek a felvilágosult asszonynak az írása, amely most a Téka jóvoltából ismét nyomdafestéket látott. Az erdélyi Hadaban élt Wesselényi József báró Bethlen   [>>>]

A szerző emlékirata Kelemen Lajos szerkesztésében 1931-ben jelent meg először. Az azóta eltelt közel egy évszázadban azonban feledésbe merült ennek a felvilágosult asszonynak az írása, amely most a Téka jóvoltából ismét nyomdafestéket látott. Az erdélyi Hadaban élt Wesselényi József báró Bethlen gróf lányát, Kendeffy Rákhel grófnőt vette feleségül. A szülők 18. században megkötött házasságából öt leánygyermek és egy fiú nevelődött fel. Ezek sorába tartozott Wesselényi Jozefa bárónő (1812-1899), aki 1834-ben ment férjhez Bánffy Ferenc báró és Zeyk Zsuzsánna fiához, Losonczi Bánffy Jánoshoz. A 24 esztendős férj művelt ember volt, Németországban, a göttingeni egyetemen pallérozta agyát. 21 esztendős nejét Berectelekre a családi birtokra vitte, amely jó megélhetést biztosított számukra. Az ifjú férj báró Wesselényi Miklós és gróf Bethlen János elvbarátainak csoportjához tartozott, így az asszony gyakorta volt egyedül férje politikai ügyekben való munkálkodásai miatt. Hétköznapjait a birtok ügyeinek rendezése és gyermekeinek gondozása töltötte ki, amelyet azonban az 1948-49-es események alapjaiban forgattak fel. Berecteleki otthonukat 1848 októberében a szomszéd falvak csőcseléke kirabolta, feldúlta, majd még ez évben két fia is a kolera áldozatául esett. Amikor szeretett férje 1873-ban meghalt, az asszony ekként írt naplójában: ?Elvesztém derék, jó uram, kihez létem forrva volt. 39 évet éltünk együtt jó s rossz napjainkban?Ő mindig őszinte jó barátom, erős támaszom, nagylelkű, lovagias pártolóm volt?. A férj halála után esztendőkben Jozefa csöndes visszavonultságban élt, míg kolozsvári házában 1899-ben örök nyugalomra szenderült. A naplószerű emlékirat első bejegyzése férjhez menetele évéből, 1834-ből való, ezután rögzíti a férjével kapcsolatos forradalmi és politika eseményeket, valamint a családi életben történő változásokat. Az Emlékirat unikális, mert amellett, hogy a 19. században élt szabadelvű, felvilágosult asszony jellemét rajzolja ki, ez az egyetlen női írótól származó anyag, amely az 1848-1849-es forradalom eseményeiről tudósít. A kiadvány utóéletéről Sas Péter tanulmánya olvasható a kötet végén. Mindezek figyelembe vételével érdemes ajánlani a történelmi érdeklődésű olvasóknak. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva? [<<<]