2013-ban jelent meg a Muravidék. Adalékok a szlovéniai magyarok nyelvéhez és kultúrájához című tanulmánykötet, most ennek folytatása lát napvilágot, éspedig a ma Horvátországhoz tartozó két, magyar lakossággal is bíró tájegység, a Drávaszög és Szlavónia szórványmagyarságának kulturális és nyelvi
[>>>]
2013-ban jelent meg a Muravidék. Adalékok a szlovéniai magyarok nyelvéhez és kultúrájához című tanulmánykötet, most ennek folytatása lát napvilágot, éspedig a ma Horvátországhoz tartozó két, magyar lakossággal is bíró tájegység, a Drávaszög és Szlavónia szórványmagyarságának kulturális és nyelvi helyzetét bemutató dolgozatokból. A tíz szerző tizenegy tanulmányban számol be e terültre vonatkozó kutatásainak eredményeiről. Lábadi Károly etnográfus a Drávaszög magyar lakosságának néprajzáról szóló újabb kiadványokat és tudományos publikációkat mutat be, illetve számot vet a délszláv háború dúlása után lassan újjáéledő nemzetiségi hagyományápolás eredményeivel, friss fejleményeivel. Székely András Bertalan A megmaradás krónikásának nevezi Lábadi Károlyt, akinek egész tudományos pályája a drávaszögi magyarság nemzeti identitásának erősítését szolgálta és szolgálja. Lehocki-Samardzic Anna a horvát nyelvnek a drávaszögi magyarok nyelvhasználatára gyakorolt hatását elemzi és mutatja be számos példán. Az ún. "baranyai beszédet" elsősorban a horvát szavak átvétele, magyar kontextusba illesztése jellemzi, főként a hivatali nyelvhasználatban. Molnár Ljubic Mónika a csekély kiterjedésű horvátországi magyar sajtót ? élén az 1999 óta megjelenő Új Magyar Képes Újsággal ? mutatja be. Dobsai Gabriella vallástörténeti dolgozatot közöl: a drávaszögi és szlavóniai reformáció 16. századi kezdeteit idézi föl; ezt folytatja Varga György, aki a horvátországi reformátusság 20. századi történetét tekinti át. Zágorec-Csuka Judit egyik írása kultúrtörténeti megközelítést alkalmazva méri föl, hogy miként élt a 19. században Csákváron és környékén a Zrínyi-család kultusza. Másik írásában a Zágrábban élő magyar festő és író, Gábor Zoltán alkotói portréját rajzolja meg. Csapó Nándor a horvátországi magyar pedagógusok szakmai szervezetének működése felől ad bepillantást a mai nemzetiségi oktatás helyzetébe. Hordósi Dániel nagy témát tekint át röviden: a horvátországi magyar kulturális élet sajátosságainak alakulását az 1945-től az 1970-es évek végéig terjedő évtizedekre nézve (színjátszás, közösségi rendezvények, képzőművészet, irodalom, öntevékeny egyesületek, oktatás területén stb.). Végül Rácz Szilárd a magyar-horvát államközi kapcsolatok néhány sajátos kérdését dolgozta föl a délszláv háború alatti és utáni időkre vonatkozóan, Horvátországnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáig. Valamennyi tanulmányt horvát nyelvű tartalmi összefoglaló kíséri. A szakirodalmi hivatkozásokkal kiegészített tanulmányok a határon túli magyarság művelődése iránt komolyan érdeklődők olvasmánya lehet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
