A tudománytörténet, pontosabban a historiográfia hagyományosan úgy tartja, hogy az újkori történetírás, a tudományos alapú történelmi érdeklődés a reneszánsz korában jelentkezett először. Kulcsár Péter évtizedekkel ezelőtt ? életművének megkoronázásaként ? a magyarországi reneszánsz történetírás   [>>>]

A tudománytörténet, pontosabban a historiográfia hagyományosan úgy tartja, hogy az újkori történetírás, a tudományos alapú történelmi érdeklődés a reneszánsz korában jelentkezett először. Kulcsár Péter évtizedekkel ezelőtt ? életművének megkoronázásaként ? a magyarországi reneszánsz történetírás históriáját, annak nagy monográfiáját kívánta megalkotni. Előkészületei közé tartozott, hogy módszeresen föltérképezte a szellemi alapokat, azokat a tényezőket ? tér, idő, okság, célelvűség stb. --, amelyek a modern történelemszemlélet fundamentumát képezik. A magyar reneszánsz sajátosságait szerette volna módszeresen áttekinteni a szerző, de csak az előmunkálatokig jutott el ? ennek a fölkészülésnek a dokumentációja e posztumusz kötet. A szerző alapkérdése az, hogy a társadalomban élő ember mikor vette észre először, hogy nemcsak saját, de közösségi múltja is van. Kulcsár Péter is sokáig abban a tudatban élt, hogy a történelemszemlélet a reneszánsz korában alakult ki, e kötete anyagával viszont arra keresett bizonyságot, hogy a múlttudat megjelenése későbbi szellemi fejlemény. Ezt bizonyítandó sorra veszi az emberi gondolkodás olyan alapvető elemeit, mint a mítoszok sora, a filozófia megannyi fölismerése, az Ószövetség, a téridő és mozgás folyamatainak fölismerése, az idő fogalmának tisztázása, a társadalom, a megváltás, az uralkodás fogalmainak értelmezése. Így, ilyen előzmények ismeretében jut el a történetírás kialakulásához és korai műfajaihoz. Rögzíti, miként jelenik meg a történetírói attitűd az Ószövetségben, a Tórában, a görögöknél és a rómaiaknál egészen Szent Ágostonig. Szerinte Szent Ágoston ismerte föl, hogy a történelemben az események nem véletlenszerűen követik egymást, hanem az Úr szándéka szerint. Ezután jelenik meg az ember gondolkodásában a kronológia és a krónika fogalma, majd ennek következtében a 15-16. század fordulóján a tudás egyeteméből kezd kiválni a történelem, az "ars historia", és ennek következtében alakul ki a történelem szemlélete és nyelvezete. Kulcsár Péter szerint a történetírásnak három komponense van: a történelmi tény (res gestae), az azt leíró módszer (narratio) és a társadalmi hasznosság (utilitas). A történelem korszerű szemlélete akkor jelenik meg az emberiség történetében, amikor a tények és a módszerek metszik egymást. De mind a tények, mind a módszerek az ember alkotásai ? eddig a fölismerésig jutott el az 1980-as években Kulcsár Péter, amikor tervezett nagy művének előmunkálatait elvégezte. A posztumusz kötet a történelemelmélet hazai alapművei közé tartozik. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]