Cím: |
Kászonszék és Háromszék néprajzos szemmel
| Szerző: |
Roediger Lajos (1854-1941) |
Közrem.: |
Szőcsné Gazda Enikő (sajtó alá rend.) |
Szerz. közl: |
Roediger Lajos ; sajtó alá rend., szerk. és bev. tanulmánnyal ell. Szőcsné Gazda Enikő
| Kiadás: |
Sepsiszentgyörgy : Székely Nemz. Múz., 2012 |
Eto: |
39(=945.11)(498-2Kászonszék) ; 39(=945.11)(498-2Háromszék)
| Tárgyszó: |
magyar néprajz ; határon túli magyarság ; Erdély ; Kánonszék ; Háromszék |
Szakjel: |
390
| Cutter: |
R 77
| ISBN: |
978-973-0-13990-7
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
120 p.
| Megj.: |
Bibliogr.: p. 24-25.
| UKazon: |
201507068
| Kivonat: |
A torjai születésű muzeológus, Roediger Lajos, a Bács-Kiskun Vármegyei Történelmi Társulattól került a 20. század elején Kovásznára, és azonnal bekapcsolódott a Székely Nemzeti Múzeum tudományos tevékenységébe. A sepsiszentgyörgyi múzeum kötete a sokoldalú vidéki értelmiségi több helyszínre
[>>>]
A torjai születésű muzeológus, Roediger Lajos, a Bács-Kiskun Vármegyei Történelmi Társulattól került a 20. század elején Kovásznára, és azonnal bekapcsolódott a Székely Nemzeti Múzeum tudományos tevékenységébe. A sepsiszentgyörgyi múzeum kötete a sokoldalú vidéki értelmiségi több helyszínre szétszóródott népművészeti, néprajzi jellegű feljegyzéseiből, levelezéséből, pótolhatatlan értéket képviselő (fekete-fehér) fénykép- és rajzanyagából nyújt válogatást Szőcsné Gazda Enikő szerkesztésében és bevezető tanulmányával (Egy századeleji gyűjtés margójára). A könyv első részében a kászoni kiszállásai alkalmával keletkezett jelentéseit, leveleit, fotóit, rajzait ismerheti meg az olvasó: 1910?14 közt hitelesen dokumentálta Kászonaltíz- és Feltíz, Jakabfalva, Impér ház- és kaputípusait, népviseletét, szőtteseit és varrottasait, jelentéseiben kitér a Katalin kápolna, a Balázsi kúria, a nagykászoni templom, az impéri kápolna és a gyönyörű magas keresztes kászoni temetők ismertetésére is. A nagyalakú kötet egyik legértékesebb része az a több mint hetven, növényi alapanyagokból előállítható festékrecept, amelyeket magyar, román és szász környezetből gyűjtött a szerző. A kötet második részében elsősorban háromszéki gyűjtések, leírások olvashatók. Már 1903-ban megjelent a kovásznai kopjafás temetőről készült írása, amelyben léptékarányos rajzokban ismerhetik meg az érdeklődők a rég megszűnt kovásznai és vajnafalvi temetők fejfáit. A Székelyföld kultúrtörténete szempontjából igen fontos kiadványt román nyelvű összefoglaló és színes képmelléklet zárja. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|