Cím: |
Holnapra jobb lesz
| Szerző: |
Jolsvai András (1953) |
Szerz. közl: |
Jolsvai András
| Kiadás: |
Budapest : Scolar, 2015 |
Eto: |
894.511-31Jolsvai A.
| Tárgyszó: |
magyar irodalom ; regény |
Cutter: |
J 69
| ISBN: |
978-963-244-557-1
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
315, [1] p.
| UKazon: |
201507296
| Kivonat: |
A hatvanas években játszódó regény helyszíne a Budapesthez közeli kisváros, Akáctelek, ahol éppen hazavárják a börtönből szabaduló Eleket. A megérkező fiatalembert illő módon ünneplik meg a barátai, azaz a Bodó-féle kocsmában töltik az estét. Elek gyermekkori játszópajtásaival, Szepivel és Dodóval
[>>>]
A hatvanas években játszódó regény helyszíne a Budapesthez közeli kisváros, Akáctelek, ahol éppen hazavárják a börtönből szabaduló Eleket. A megérkező fiatalembert illő módon ünneplik meg a barátai, azaz a Bodó-féle kocsmában töltik az estét. Elek gyermekkori játszópajtásaival, Szepivel és Dodóval a jövőn tűnődnek. Elek büntetése letöltése előtt a jogi egyetemre járt, de oda visszatérni semmi esélye sincs. A másnapos reggelen Elek fölidézi a börtönéveket, a rá hűségesen váró Teréz alakját, aztán még mélyebbre ás emlékeiben, gyermekéveire gondol, a nevelőjére, Kozáry Líviára. Elek tűnődéseiből sorra megismerjük Akáctelek jellegzetes lakóit, például Stolniczkyt, a hajdani alezredest, akiből "a világ legszelídebb parkőre" lett, vagy Rékai urat, aki huszonöt év házasság után is rajong a feleségéért. Akáctelek összefog, hogy visszavezessék Eleket a civil életbe, így kap kocsikísérő állást Filótás mellett az öreg Csepel teherautón. Az író egy-egy anekdota keretében sorra bemutatja Elek emberi környezetét, vagyis az akáctelkieket: Puszicska bácsit, a trafikost, Kneiferit, a kocsmárost, Rigó Lajos cipőfelsőrész-készítőt, Pogácsás Menyhértet, aki a régi világban vegyes boltot üzemeltetett, dr. Karádi Béla ügyvédet és Mayer Imrét, a Szabad Európa Rádió megszállott hallgatóját. Az ő segítségükkel Elek visszatalál a civil életbe: "Elek új élete lassan kivájta a saját medrét" - írja Jolsvai András. A regény végül is a "krumplistészta-szagú" Kádár-korszak világát eleveníti meg a maga részletekbe menő, anekdotákat idéző, evokatív módján. A patriarchális, baráti, sorstársi közösségben mutatkozik meg Akáctelek lakóinak ereje. A kisvárosiakat az összetartozás érzése segíti át a nehézségeken, mert történhet bármi a fővárosban, a nagypolitikában, Akáctelek lakói igazi, egymást védelmező közösséget alkotnak - így mentik át magukat a jövőnek, és akkor talán Holnapra jobb lesz. Aztán egy napon a regény főhőse, Elek eltűnik. S ahogy a börtönévek alatt, Teréz újra várni kezdi. Barátai pedig eltűnése minden évfordulóján rá emlékeznek a Bodó-féle kocsmában. Elekből az emberek emlékezetében valamiféle hősi alak válik, egy gyerek dolgozatot is ír róla az iskolában, amikor a példaképekről van szó. Az ironikus hangoltságú, lassú cselekményvezetésű, olykor idősíkokat is váltó, epizódikus-anekdotikus szerkezetű regény a ?60-as évek vidéki Magyarországának kissé nosztalgikus megidézése. Akik éltek ebben a korban, egy pillanat alatt visszatalálnak a regényidő életérzéséhez; akik meg nem, hitelesen megismerhetik. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|