Az irodalomtudományi kuriózumnak számító kötet Babits Mihály 1919-es egyetemi előadásait kínálja olvasásra Szabó Lőrinc gyorsírásos lejegyzései alapján, melyek egy kivételével az összes Babits-óra anyagát tartalmazzák. Az elsőként előkerült füzetben négy Babits-előadás olvasható, melyeket Gergely
[>>>]
Az irodalomtudományi kuriózumnak számító kötet Babits Mihály 1919-es egyetemi előadásait kínálja olvasásra Szabó Lőrinc gyorsírásos lejegyzései alapján, melyek egy kivételével az összes Babits-óra anyagát tartalmazzák. Az elsőként előkerült füzetben négy Babits-előadás olvasható, melyeket Gergely Pál fejtette meg és Gál István publikálta a Tiszatájban. A másodikként megfejtett előadások gyorsírásos lejegyzésére először Kabdebó Lóránt hívta fel a figyelmet az Érlelő diákévek (Budapest, PIM-Népművelési Propaganda Iroda, 1979) című kötetében. Ebben a füzetben annak az öt előadásnak a lejegyzése található, amelyek közvetlenül megelőzték a Tiszatájban megjelenteket. Ezeket az előadásokat Schelken Pálma fejtette meg, és Kelevéz Ágnes, valamint Sárdy Jánosné szöveggondozói munkája segítségével Babits születésének centenáriumára kiadott, Mint különös hírmondó (Budapest, PIM-Népművelés Propaganda Iroda, 1983) című kötetben láttak napvilágot. A harmadik, itt először bemutatásra kerülő füzet Szabó Lőrinc testvérének, Szabó Zoltánnak a hagyatékában, Miskolcon került elő, és a megfejtést a jelen kötet szövegét átdolgozó és sajtó alá rendező Lipa Tímea végezte. E harmadik füzettel teljesnek tekinthető a kurzus szöveganyaga. A gyűjtemény végén található Fábry Zoltán előadásokról készített kivonata eddig kiválóan töltötte be az alapszöveg szerepét, azonban a Szabó Lőrinctől származó teljes gyorsírásos lejegyzés ismeretében már ez utóbbit tekinthetjük elsődleges forrásnak, miután szó szerinti rögzítés eredménye. Az irodalomtörténeti gyűjteményekbe okvetlenül beszerzendő kötetet hasznos névmutató egészíti ki. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]