Az MTA Zenetudományi Intézetének igazgatója, az Erkel-díjas zenetörténész legújabb kötetében a magyar zeneélet és zeneszerzés történetének egyes fejezeteit vizsgálja, az 1940 és 1956 közötti időszakban (a cím Bartók Béla korai zongoradarabjainak meghangszerelésével 1931-ben született zenekari
[>>>]
Az MTA Zenetudományi Intézetének igazgatója, az Erkel-díjas zenetörténész legújabb kötetében a magyar zeneélet és zeneszerzés történetének egyes fejezeteit vizsgálja, az 1940 és 1956 közötti időszakban (a cím Bartók Béla korai zongoradarabjainak meghangszerelésével 1931-ben született zenekari ciklusára utal). Az írások többségének alapja azon rádióelőadások szövege, amelyek eredetileg 1993 és 1996 között hangoztak el. Ezek esetében is azonban a szerző átdolgozta az eredeti szövegeket, és azok újabbakkal is bővültek. Tallián Tibor elsősorban arra keresi a választ, hogy hogyan hatott a kor, hogyan hatottak a körülmények a magyar zeneszerzésre, valamint hogyan reagáltak a korra és a körülményekre a szerzők és a művek. Követve a politikatörténetben is felállított korszakhatárokat, a második világháború vége, a kommunista hatalomátvétel, Sztálin halála és az 1956-os forradalom négy időszakra tagolja a kötetet. Olyan témákról esik szó a teljesség igénye nélkül, mint Bartók és Kodály művei Magyarországon 1940-44 között, magyar zene a magyar rádióban ugyanezen években, Viski János zeneszerzői indulása, magyar zsidó zeneszerzők bemutatói a háború idején, Kodály pályája '45 után, az egyházi zenélés újjáéledése, majd likvidálása az 1948-50-es egyházpolitikai fordulat hatására, a zeneszerzők értekezlete 1948 nyarán, a szovjet mintára létrehozott Magyar Zeneművészek Szövetsége, az ún. Bárdos-ügy, Szervánszky Endre 1955-ben született concertója József Attila emlékére vagy Kodály kórusművei 1946 és 1956 között. Minden, a magyar zenetörténet iránt érdeklődő olvasónak nyugodt szívvel ajánlható kötet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]