A számos műfajban - vers, próza, esszé, kritika - alkotó pécsi irodalmár ezúttal filozófiai indítékú és mondandójú kisprózáit gyűjtötte össze a Stádium Kiadótól megszokottan igényes kivitelű és küllemű kötetében. A Gyógyító történetek alcímet viselő könyv bölcseleti ihletésű írásai a lehető   [>>>]

A számos műfajban - vers, próza, esszé, kritika - alkotó pécsi irodalmár ezúttal filozófiai indítékú és mondandójú kisprózáit gyűjtötte össze a Stádium Kiadótól megszokottan igényes kivitelű és küllemű kötetében. A Gyógyító történetek alcímet viselő könyv bölcseleti ihletésű írásai a lehető legmesszebbről indulnak, a teremtés történetétől (Az első történet), és a kortárs magyar regény egyik legsajátosabb, legegyénibb hangú alkotójának, az erdélyi Szilágyi Istvánnak címzett metaforikus történettel - pontosabban állóképpel - zárul (A sereg). Közöttük több mint 120 filozofikus tartalmú, metaforikus-allegorikus, tanító és lélekgyógyító hatású történet olvasható. A rövidprózák jó része a megvilágosodást szolgáló kaonok műfajába sorolható; némelyik rövidke párbeszéd csupán: "-Mit tegyek? - kérdezte a tanítvány. / - Mit tennél a helyedben? - kérdezett vissza a mester" (Koan). Szinte minden történet egy-egy talány, olykor a gondolkodást megzavaró, de azt mindenképp próbára tevő, intellektuális, művelődéstörténeti utalásokkal sűrűn tűzdelt "történet", amelyben alig is történik valami. A történések leginkább a szereplők lelkében vagy tudatában mennek végbe (Az atlantiszi asszony; Fűszál; Mesterek; A tengerszelidítő; Halhatatlanok stb.). A már-már misztikus talányosság, a filozófiai és stiláris sűrítettség, az intellektuális meghatározottság, a tanító-gyógyító invenció mellett megjelenik az írások egy részében az irónia, a mélyebb értelmű gúny is (A Gagarin-gyűrű; Betolakodók; Világok harca; Alkony; Ahol az isten is csak vendég stb.). Végül is Halmai Tamás legszámosabb írása talányos, mégis elgondolkodtató, tanító történet a megvilágosodás lehetőségéről és útjáról, amelyben egyaránt jelen vannak a keleti tanítások nyomai és a kereszténység tradíciói, a klasszikus filozófia számos tétele és az egyetemes irodalomtörténet sok motívuma, nem is beszélve a zenei, képzőművészeti utalásokról, Monteverditől Csontváry Kosztka Tivadarig, Konfuciusztól Herakleitoszig, Hölderlintől Claude Debussyig. A rövid, olykor csattanós zárlatú történetek vagy épp helyzetrajzok, állóképek mindegyike egy-egy elgondolkodtató, tűnődésre késztető talány, amelyek elsősorban kérdést tesznek föl és nem válaszokkal szolgálnak. Vagy ha mégis, azok a legtalányosabbak - mint például a kincset érő könyvet eltüzelő könyvtáros esete (A könyvtár). "Gondolkodsz, tehát vagyok" - hangzik el többször is a Descartes-parafrázis a kisprózákban. És éppen erre számít az író is: az olvasó elgondolkodására; az olvasó intellektuális erőfeszítése élteti Halmai Tamás írásait, a befogadó elgondolkodása hitelesíti művészete létjogát. A bölcseleti vétetésű irodalom kedvelőinek ajánlható a tanító-gyógyító kisprózák gyűjteménye. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]