A semmiféle eligazító bevezetőt, szerkesztői előszót nem tartalmazó tanulmánykötet a kortárs irodalomkutatás többnyire elméleti, kisebb részben történeti témáit taglaló dolgozataiból gyűjt össze húszat, hazai és felvidéki magyar szerzők tollából. Az első rész (Fikció, facebook, költészet) írásai az
[>>>]
A semmiféle eligazító bevezetőt, szerkesztői előszót nem tartalmazó tanulmánykötet a kortárs irodalomkutatás többnyire elméleti, kisebb részben történeti témáit taglaló dolgozataiból gyűjt össze húszat, hazai és felvidéki magyar szerzők tollából. Az első rész (Fikció, facebook, költészet) írásai az irodalom és az elektronikus média, a virtuális szellemi tér összefüggéseit tárgyalják: L. Varga Péter a líra és a médiumok kapcsolatáról értekezik, Németh Zoltán a facebook-költészet sajátos megnyilvánulásait tanulmányozza. A második fejezet (Időkoncepciók, sejtetés, költészet) három írása a 20. századi magyar líra alkotóinak időfelfogását és lírikusi önkép-festését elemzi: Polgár Anikó Devecseri Gábor, Száz Pál Borbély Szilárd és Gorove Eszter Oravecz Imre lírájában végez ilyen irányú vizsgálódásokat. A harmadik fejezetben (Neoavantgárd, zene, népiség) két, immár ismert és "befutott" felvidéki (Tőzsér Árpád, Cselényi László) és egy délvidéki-magyarországi (Ladik Katalin) költő líráját poétikai szempontból elemző tanulmányokat olvashat az érdeklődő. A harmadik és negyedik rész (Metaforák, jelhasználat, adaptáció, illetve Metalepszis, mese, retorika) dolgozatai ugyancsak a kortárs magyar líra poétikai sajátosságairól szólnak, a versbeszéd jelhasználatáról, a lírai adaptációról, a prózanyelv metaforakészletéről vagy éppen a szóképekről, vagyis a trópusokról esik szó. Az utolsó, a hatodik rész (Szlovák-magyar kulturális tér, hagyomány, recepció) a két szomszéd nép kulturális kapcsolatait, e kapcsolatok korszakait, illetve témáit taglaló öt dolgozatot tartalmaz. Brutovszky Gabriella a barokk líra szlovák és magyar sajátosságait elemzi; Dusik Anikó Zalabai Zsigmond Tűnődés a trópusokon (1981) című korszakos poétikai, esztétikai monográfiáját mutatja be és látja el szakirodalmi kommentárokkal; Szabó Klaudia Margita Figuli szlovák írónő egyik regényének koncepcióját mutatja be; Zuzana Drábeková Grendel Lajos munkásságával foglalkozik; Czucz Enikő pedig Komlós Aladárnak a Nyugat folyóiratban, az 1920-as, '30-as években megjelent verseit tekinti át. A magyarországi és felvidéki irodalomkutatók (közülük többen még egyetemi hallgatók) írásai - témájuktól függetlenül - a legkorszerűbb szemléletmód és irodalomfölfogás jegyében készültek. Többségük a poétika 21. századi, sokszor a médiatérben megnyilvánuló teljesítményeire reflektál. A kortárs magyar irodalomtudomány, esztétika, poétika eredményeire, illetve vizsgálati módszereire kíváncsi érdeklődők olvasmánya a kötet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
