Cím: |
Ember a Holdon
| Alcím: |
[avagy egy Holdra történt utazás leírása Domingo González a sebes hírnök tollából]
| Szerző: |
Godwin, Francis (1562-1633) |
Közrem.: |
Kiss Sándor (ford.,jegyz.,utószó) |
Szerz. közl: |
Francis Godwin ; [ford., jegyz. és utószó Kiss Sándor]
| Kiadás: |
Máriabesnyő : Attraktor, 2015 |
Eto: |
820-312.9Godwin, F.=945.11
| Tárgyszó: |
angol irodalom ; fantasztikus regény |
Egys.cím: |
The man in the moon: or a discourse of a voyage thither by Domingo Gonsales (magyar)
| Cutter: |
G 48
| ISBN: |
978-615-5257-88-9
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
100 p.
| Megj.: |
Eredeti megjelenés éve: 1638.
| UKazon: |
201509135
| Kivonat: |
Az íróként is ismert anglikán püspök személyében a tudományos-fantasztikus irodalom egyik úttörőjét tiszteli az irodalomtörténet. Ember a Holdon című fantasztikus, utópisztikus kisregénye posztumusz műként 1638-ban jelent meg először, azóta számos nyelvre lefordították és világirodalmi hatása is
[>>>]
Az íróként is ismert anglikán püspök személyében a tudományos-fantasztikus irodalom egyik úttörőjét tiszteli az irodalomtörténet. Ember a Holdon című fantasztikus, utópisztikus kisregénye posztumusz műként 1638-ban jelent meg először, azóta számos nyelvre lefordították és világirodalmi hatása is kimutatható (pl. Cyrano de Bergerac és Jonathan Swift munkásságában). A regény főhőse a jómódú andalúziai nemes, Domingo González, aki egy párbajt követően hajóra száll, hogy Kelet-Indiákra utazzék, ahol drágakövekkel gyarapítja amúgy is tekintélyes vagyonát. Mivel hazatérőben betegségbe esik, mór szolgálója kíséretében partra teszik Szent Ilona szigetén, ahol szerencsésen fölgyógyul és ahol boldog éveket tölt termékeny magányában. Legyőzve a földi gravitációt, elérik a Holdat, ahol barátságos vendéglátókra találnak. A fantasztikus utazás története kiváló alkalom a szerzőnek, hogy előadhassa tudományos és utópisztikus nézeteit. Így aztán szól a földi gravitációról, és megállapítja, hogy a Holdnak is van tömegvonzása, csak jóval csekélyebb, mint bolygójáé; valamint találóan leírja azt is, miként látszik a Föld a Holdról tekintve. González tizenkét nap alatt jut el a Holdra, ahol dús természet, elbűvölő növény- és állatvilág tárul az utazó szeme elé. Azután találkozik a ragyogó bőrszínű holdlakókkal, akik hívő keresztények (!), és igen meleg fogadtatásban részesítik a spanyol nemest. Itt következik a szerző utópiájának megfogalmazása, ahogyan Godwin ideális társadalomként jellemzi a holdlakókét, akik nem ismerik a bajt, a rosszat, nem ismerik a félelmet, a fájdalmat és a szomorúságot, akik minden tekintetben fölötte állnak a földi embereknek, például abban a tekintetben, hogy mindenki szükségletei szerint részesül a javakból. González megismeri a holdlakók mondavilágát, társadalmi rendszerét, építészetét, egységes nyelvét. Találkozik a Hold uralkodójával, aki drágakövekkel ajándékozza meg. Rövid itt-tartózkodás után a spanyol utazó kilenc nap alatt hazatér a Földre, éppen Kína területén száll le hattyúfogatával. Vád alá helyezik tiltott mágia miatt, ám egy jóságos mandarin és a missziós jezsuita szerzetesek segítségével eljut Makaóba, onnét pedig haza, Spanyolországba, éspedig azzal a nemes szándékkal, hogy egyedülálló tapasztalatait, megszerzett tudását hazája javára kamatoztassa. Francis Godwin kisregénye a világirodalom első fantasztikus művei közül való, amely számos korát megelőző tudományos ismeretet és utópikus elképzelést tartalmaz. A régi kiadások illusztrációinak másolatával díszített kötet amelyet eligazító Utószó egészít ki -- irodalomtörténeti kuriózum. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|