1865-ben az Üstökös című szatirikus lap hasábjain jelent meg annak idején Jókai sarkvidéken játszódó fantasztikus története, amelynek ihletője egy 1872-es kudarcba fulladt osztrák-magyar expedíció históriája: a csapat tagjai két évnyi hiábavaló küzdelem után visszatértek, egy eltűnt férfit   [>>>]

1865-ben az Üstökös című szatirikus lap hasábjain jelent meg annak idején Jókai sarkvidéken játszódó fantasztikus története, amelynek ihletője egy 1872-es kudarcba fulladt osztrák-magyar expedíció históriája: a csapat tagjai két évnyi hiábavaló küzdelem után visszatértek, egy eltűnt férfit leszámítva. Jókai ennek a hátramaradott, általa Galiba Péternek nevezett embernek a vadlúdpostán a civilizált világba eljuttatott fiktív útibeszámolóját közli, tudatosan Vernét imitálva, megjelenítve a század mindenre elszánt felfedezőjét, a - szó szerint - a jég hátán is megélő, elméletben igen képzett, ugyanakkor fölöttébb gyakorlatias férfit, aki képes újrateremteni az életet maga körül a legmostohább körülmények között is. A sztoriban Galiba Péter magára maradva ébred a mindenkitől elhagyott Tegetthoff nevű kutatóhajón. Megszelídíti az ellenséges érzelmű jegesmedvecsapatot, amely azután elvezető egy jégbarlangba, ami valóságos hűtőházi húslerakat. Egy szerencsétlen fordulat miatt Galiba, és kedvenc medvéje, Bábi hosszú földalatti vándorútra kényszerül, amely számos elképesztő meglepetést tartogat. Legmegdöbbentőbb élménye azonban mégis a bibliai időkből való, kristályba dermedt ősemberekkel való találkozás, akiket leleményes eljárással feltámaszt, így téve szert a mintegy húszezer éves feleségre és apósra... A kor természettudományos ismereteivel gazdagon teletűzdelt regény szatirikus mű, amelyben a humor forrása Galiba elpusztíthatatlan optimizmusa. A mű helye ott van a Jókai-életmű többi darabja mellett. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]