Munro, Alice : A Walkerék embere
Munro, Alice : A hófehér házak
Munro, Alice : Emlékképek
Munro, Alice : Kösz a fuvart!
Munro, Alice : Az iroda
Munro, Alice : Gyors és hatékony kúra
Munro, Alice : Ideje a halálnak   [>>>]

Munro, Alice : A Walkerék embere
Munro, Alice : A hófehér házak
Munro, Alice : Emlékképek
Munro, Alice : Kösz a fuvart!
Munro, Alice : Az iroda
Munro, Alice : Gyors és hatékony kúra
Munro, Alice : Ideje a halálnak
Munro, Alice : A pillangó napja
Munro, Alice : Fiúk és lányok
Munro, Alice : Képeslap
Munro, Alice : Piros ruha - 1946
Munro, Alice : Vasárnap délután
Munro, Alice : Kirándulás a tengerpartra
Munro, Alice : Az utrechti béke
Munro, Alice : A boldog árnyak tánca [<<<]

A kanadai Csehovként emlegetett nyolcvannégy esztendős írónő, Alice Munro első novelláskötete 1968-ban jelent meg Dance of the Happy Shades címmel, s azóta művei mindenütt nagy kritikai és közönségsikert arattak. Most ezt a tizenöt hosszabb-rövidebb elbeszélést tartalmazó kötetet ismerheti meg a   [>>>]

A kanadai Csehovként emlegetett nyolcvannégy esztendős írónő, Alice Munro első novelláskötete 1968-ban jelent meg Dance of the Happy Shades címmel, s azóta művei mindenütt nagy kritikai és közönségsikert arattak. Most ezt a tizenöt hosszabb-rövidebb elbeszélést tartalmazó kötetet ismerheti meg a magyar olvasótábor Rakovszky Zsuzsa remek fordításában. A számos díj közül, melyeknek csúcspontja a 2013-as irodalmi Nobel-díj, a legtöbbet novellistaként ért el. Pedig A boldog árnyak táncát gyakorlásképpen írta, "amíg el nem érkezik a regényírás ideje" - nyilatkozta egy interjúban. Aztán mégis megmaradt a műfajnál. A rangos Booker-díj (2009) odaítélésekor a zsűri ekképp indokolt: bár elsősorban novellistaként ismert, műveit mégis olyan mélység, precizitás és bölcsesség jellemzi, amelyre számos regényíró egész életében csak törekedni tud. Mégis nyolc évet kellett várnia, mire megjelenhetett e bemutatkozó gyűjtemény. S mi volt a Vancouver Sun szalagcíme: "Egy háziasszony, akinek sikerült időt szakítania arra, hogy novellákat írjon". A fülszövegben idézett Jonathan Franzennek igaza van abban, hogy Alice Munro semmi másról nem ír, csakis az emberről. Ráadásul ugyanazokat az embereket ismeri, mint mi. Sőt személyesen minket ismer. Az olvasó már-már szeretne elbújni a tekintete elől, mert túlságosan sokat tud gyarlóságainkról, botlásainkról, bűntudatunkról, megbánásainkról, bizonytalanságunkról" "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]