A 2015. évi tavaszi, budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége önéletrajzi tárgyú esszékötetének nyitó darabja, az Eladó ház az író kissé távolságtartó, kissé ironikus, de őszinte vallomása gyermekkora városáról, Webster Groves-ról és szüleiről, testvéreiről, tágabb családjáról. Az író
[>>>]
A 2015. évi tavaszi, budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége önéletrajzi tárgyú esszékötetének nyitó darabja, az Eladó ház az író kissé távolságtartó, kissé ironikus, de őszinte vallomása gyermekkora városáról, Webster Groves-ról és szüleiről, testvéreiről, tágabb családjáról. Az író hazautazik, hogy az édesanyja halála után az üresen maradó házat ingatlanügynökökkel eladassa, de miközben többekkel tárgyal, valójában élvezi, hogy egyedül birtokba veheti a régi családi házat, és a hagyaték áttekintése közben aprólékosan fölidézheti gyermekéveit, szembesítve azt a jelenkorral. Végül azután az író Tom nevű bátyja adja el jó áron a házat, Jonathannak maradnak a legfontosabbak, az emlékek. A Két póniló is emlékező írás, éspedig magánemlékek fölidézése az 1960-as évek végének ifjúsági mozgalmaival a háttérben. A diákmozgalmak, a vietnami háború elleni tiltakozások, a hippik szubkultúrája generációs szakadékot vágnak az író családtagjai közé is. Ám az írót ez idő tájt még jobban érdeklik a képregények, a vicclapok, mint az ifjúsági mozgalmak. Felhőtlen gyermekéveinek önfeledtségét egyszer hirtelen megtöri egyik osztálytársának autóbaleset következtében beállt halála, ám a gyermek Jonathan hamar vigasztalást talál az újabb képregényekben. Csak időnként teszi föl magának a nyugtalanító kérdést: vajon eléggé szereti-e az embereket. Az És kiárad az öröm egy nyári táborozás emléksora; az író kilencedik osztályosként szülei európai körutazásának idején a Kongregacionalista Egyház szervezésében tartott ifjúsági táborozáson vesz részt, ahol van alkalma elgondolkodni azon, milyen is a 70-es évek középosztálybeli ifjúsága. Lakóhelye, Webster Groves fiataljairól éppen akkoriban a CBS televízió dokumentumfilmet forgatott, amelyből az derült ki, hogy ezeket a fiatalokat nem a nagy álmok és tervek hajtják előre, hanem az a vágyuk, hogy jó állásuk és sok pénzük legyen. Kamaszkori kalandjait meséli el a Központi fekvésű című memoárjában, az események középpontjában egy diákcsínnyel. Franzen szerint a kamasz egyik legfőbb törekvése, hogy kialakítsa a saját személyiségét, miközben e törekvései igen sokszor kudarcba fulladnak. Az idegen nyelv a kamasz évek első szexuális élményeit örökítik meg, miközben megtanul németül és óriási hatással vannak gondolkodására a német klasszikusok, Goethe, Rilke, Franz Kafka, Thomas Mann. Az én madárproblémám című esszéjében osztja meg olvasóival a természetvédelemről vallott gondolatait, azzal a személyes vallomással, mennyire nagyon sajnálja, hogy csak későn, felnőtt korában vált természetjáróvá és védővé. A hat önéletrajzi tárgyú esszében föltárul az író gyermekkora, az 1970-es évek amerikai ifjúságának élete, gondolkodásmódja, mentalitása. Franzen nagyon részletező stílusban, olykor kissé csapongóan, több idősíkban és jelentésrétegben fogalmazza meg a maga emlékeit, amelyeket sűrűn szembesít mai gondolkodásával, vélekedésével, illetve George W. Bush korszakának amerikai miliőjével és atmoszférájával. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]