Cím: |
A jelentéktelenség ünnepe
| Szerző: |
Kundera, Milan (1929-2023) |
Közrem.: |
Kiss Zsuzsa, N. (ford.) |
Szerz. közl: |
Milan Kundera ; [ford. N. Kiss Zsuzsa]
| Kiadás: |
Budapest : Európa Kiadó (együttes), 2015 |
Eto: |
885.0(44)-31Kundera, M.=945.11
| Tárgyszó: |
cseh irodalom ; regény |
Egys.cím: |
La fête de l'insignifiance (magyar)
| Cutter: |
K 98
| ISBN: |
978-963-405-095-7
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
123, [1] p.
| UKazon: |
201511216
| Kivonat: |
A Franciaországban élő világhírű cseh író legújabb könyve a regénykompozíció mesterműve, mert miközben egy szabálytalan és szeszélyes montázsregény benyomását kelti, aközben három, szimmetrikus részből áll. Egyfelől a könyv számos, egymásra rétegezett, sokszólamú, térben és időben elkalandozó
[>>>]
A Franciaországban élő világhírű cseh író legújabb könyve a regénykompozíció mesterműve, mert miközben egy szabálytalan és szeszélyes montázsregény benyomását kelti, aközben három, szimmetrikus részből áll. Egyfelől a könyv számos, egymásra rétegezett, sokszólamú, térben és időben elkalandozó elbeszélések füzére; másfelől nagyon világos tagolású elbeszélés, hiszen a történet a párizsi Luxembourg-kertben kezdődik, egy születésnapi partin folytatódik, és másnap reggel a Luxembourg-kertben fejeződik be. A három helyszínen játszódó történetnek négy szereplője van, akik jó ismerősei, barátai egymásnak: Alain, Ramon, Charles és Caliban. Ez utóbbi állástalan színész, aki egy partiszervező kisvállalkozást működtet. E négy férfi rendszerint a Luxembourg-kertben múlatja az időt, elnézik a fedetlen köldökű lányokat, és eszmét cserélnek a nők erogén zónáiról. Hozzájuk csatlakozik a hosszadalmas orvosi vizsgálaton átesett DArdelo, akiről nagy megkönnyebbülésére megállapítják, hogy a rákbetegség gyanúja alaptalan volt. A férfi hirtelen támadt nagy jókedvében megrendeli Calibantól a közelgő születésnapja alkalmából rendezendő partit. A regény cselekményének centrumában ez az összejövetel áll. A görbe este után, másnap reggel a szereplők ismét a Luxembourg-kertben találkoznak, hogy újra megbámulják a lányokat. Mindezek a történések a világ dolgaihoz képest egészen jelentéktelenek, hétköznapi kicsiségek, ám a regény szereplői számára ezek a semmiségek adják össze az életüket. A többrétegű, mozaikos regény másik tér- és idősíkja az 1940-es évek második felében, Moszkvában játszódik, éspedig a Kremlben. Az itteni események centrumában maga Sztálin áll, aki esténként összehívja a szovjet párt- és állami vezetést kötetlen beszélgetésre, adomázásra. A szót rendszerint ő maga viszi, ilyenkor a magas rangú vezetőknek ájult figyelemmel vagy kötelező derültséggel kell hallgatniuk a generalisszimuszt. Csakhogy a névleges szovjet államfő, Mihail Ivanovics Kalinyin prosztatabetegsége folytán állandó vizelési ingerrel küszködik, de Sztálin történetmesélései közben nem mer fölállni, és a mellékhelyiségbe távozni. Sztálin persze látja Kalinyin arcán a szörnyű kínokat, és annál lassabban adja elő régi és újabb történeteit, mígnem Kalinyin kínjában a nadrágjába vizel. Sztálin becsüli az ősz Kalinyin "hősi" erőfeszítéseit, és amikor az 1946-ban meghal, róla nevezik el Kalinyingrádnak a Szovjetunióhoz csatolt német Königsberget, Kant szülővárosát. Kundera azért fonja be a négy párizsi barát jelentéktelen időtöltéseinek leírásába a "szovjet szálat", hogy így vitriolos kritikával illesse azt a baloldali francia értelmiséget, amely korábban valósággal rajongott Sztálinért, a Szovjetunióért és a kommunista eszmékért. Kundera regénye végül is olyan, mint egy Chagall-festmény (nyilván nem véletlenül a regény cselekménye idején a Luxembourg-kert melletti múzeumban éppen Chagall-kiállítás látható), amelyen látszólag intuitíven megalkotott tér-idő rétegek rakódnak egymásra, miközben az alapos szemlélő képes fölfedni a maga számára a mű zseniális kompozícióját. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|