Cím: |
Karcképek az ország városából
| Szerző: |
Hevesi Lajos (1843-1910) |
Közrem.: |
Saly Noémi (utószó, jegyz.) ; Csontó Sándor (közrem.) |
Szerz. közl: |
Hevesi Lajos ; [az utószót és a jegyeteket írta Saly Noémi] ; [a képanyagot vál. Csontó Sándor]
| Kiad. jel: |
[Új kiad.]
| Kiadás: |
Budapest : Kortárs, 2015 |
Eto: |
894.511-43Hevesi L. ; 908.439-2Bp."186/187"(0:82-43)
| Tárgyszó: |
magyar irodalom ; karcolat ; helyismeret ; Budapest ; 19. század ; hírlapi tárca |
Cutter: |
H 67
| ISBN: |
978-963-9985-73-5
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
347, [3] p.
| Megj.: |
Bibliogr. a lábjegyzetekben ; Hevesi Lajos művei: p. 339-341.
| UKazon: |
201511203
| Kivonat: |
Leginkább a Jelky András kalandjai (legutóbb: 201424231) című művéről ismeri az olvasóközönség Hevesi Lajost újságíró, író, művészettörténészt. Bár 1875-ben Bécsbe költözött, soha nem feledte Budapestet, és egy évvel később látott napvilágot Karcképek az ország városából című műve, a Franklin
[>>>]
Leginkább a Jelky András kalandjai (legutóbb: 201424231) című művéről ismeri az olvasóközönség Hevesi Lajost újságíró, író, művészettörténészt. Bár 1875-ben Bécsbe költözött, soha nem feledte Budapestet, és egy évvel később látott napvilágot Karcképek az ország városából című műve, a Franklin gondozásában, amelynek "főszereplője" maga Budapest. Azt az időszakot mutatja be, amikor az három város egyesüléséből létrejött, ám amikor az még teljesen más arcát mutatta, mint mondjuk a századfordulón, amely korszakról sokkal több írásos és képi forrás maradt fenn. Érzékletes képekben festi le a korabeli Váci utcát a maga piperkőceivel, a régi városházát, amelynek tornyában akkoriban tűzoltók laktak, vagy a város ütőereként jellemzett, élettel teli, lüktető, "sajtszagú" Király utcát. Megidézi a keletiesen pezsgő Orczy-házat, az akkorra már teljesen eltűnt Fehér Hajót, amely a török hódoltság után a város első fogadója volt, vagy éppen a még építés alatt álló Sugárutat (a mai Andrássy-utat). Képzeletben ott járhatunk a Lipótváros döglött kutyáktól ékes faraktárai között, a jó hangulatú Tabánban vagy az akkor még teljesen beépítetlen Lágymányoson, megismerhetjük a békáktól hangos Városmajor szomorú állapotát, Óbuda romjait, amelyet a lakosok kőbányaként használva bontottak el, a Háros-szigetet és sok-sok más, mára már nem is létező, vagy teljesen más arcú városrészt. A szöveget korabeli újságokból származó város-rajzok kísérik. Széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|