Virágh László nemcsak költő és műfordító, de italianista, zenész, zeneszerző és zenetörténész is. A mostani kötet sokféle tevékenységi körének átfedéséből született: azoknak a reneszánsz kori zenei szövegeknek a fordításai kaptak benne helyet, amelyeket a (nem mellesleg 1971-ben általa alapított)   [>>>]

Virágh László nemcsak költő és műfordító, de italianista, zenész, zeneszerző és zenetörténész is. A mostani kötet sokféle tevékenységi körének átfedéséből született: azoknak a reneszánsz kori zenei szövegeknek a fordításai kaptak benne helyet, amelyeket a (nem mellesleg 1971-ben általa alapított) szólóének-együttes, az Ars Renata ad elő rendszeresen. Így a fordítások elsősorban gyakorlati célt szolgálnak: a koncerteken a jobb megértés és átélhetőség okán az eredeti verzió előtt adják ezeket elő. Mindamellett, hogy ennek okán mindenekelőtt zenészek, karvezetők számára ajánlja a gyűjteményt a fordító, természetesen verskollekcióként forgatható. A gyűjteményben elsősorban a műfaj korabeli legjelentősebb művelőinek számító olasz és francia szerzők művei kaptak helyet (kivéve a legnagyobbat, Petrarcát); a túlnyomórészt szerelmi témájú szövegek úgy lettek magyar nyelvre átültetve, hogy illeszkedjenek a kísérő dallamhoz, s így is énekelhetőek legyenek. A sort a latinul íródott dalok nyitják meg, ezeket követik az olasz, francia és spanyol nyelvűek, zárásképp egy korabeli angol dallal, amelyet Sir Walter Raleigh jegyez. A könyvészetileg is igényes műben a krémszínű oldalak bal felén az eredeti szöveg, míg jobb oldalán a magyar fordítás olvasható. A kötet végén olvasható Virágh László rövid életrajza. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]