magyar irodalom, humoreszkek ; humoreszkek, magyar irodalom ; magyar irodalom, prózai szatírák ; prózai szatírák, magyar irodalom ; magyar prózai szatírák ; magyar irodalom, paródiák ; paródiák, magyar irodalom
történelem (mint irodalmi műfaj) ; magyar irodalom, emlékiratok ; emlékiratok, magyar irodalom ; magyar emlékiratok ; magyar irodalom, memoárok ; memoárok, magyar irodalom ; magyar irodalom, naplók ; naplók, magyar irodalom ; emlékiratok
A világhírű magyar-német-amerikai színész, eredeti nevén Gärtner Sándor, aki később Gerő Jenőre változtatta a nevét, akit azonban Szőke Szakáll néven ismer a moziszerető közönség, 1954-ben, Londonban jelentette meg önéletírását. A művet a magyar közönség sokáig nem ismerhette - egészen mostanáig.
[>>>]
A világhírű magyar-német-amerikai színész, eredeti nevén Gärtner Sándor, aki később Gerő Jenőre változtatta a nevét, akit azonban Szőke Szakáll néven ismer a moziszerető közönség, 1954-ben, Londonban jelentette meg önéletírását. A művet a magyar közönség sokáig nem ismerhette - egészen mostanáig. Rendkívül tanulságos és egyben szórakoztató írásról van szó. Megismerhetjük a szegény, nélkülözéssel teli gyerekkort: szülei korai halálát, a mindennapokat a kőbányai temető közelében bérelt lakásban, a zseniális Emma nénit, édesanyja nővérét, aki felnevelte őt és testvéreit, aki rövidtávú üzleti próbálkozásaival valahogy mindig el tudta tartani a hét gyereket. Olvashatunk a kacagtató iskolai történetekről és persze arról, hogy lépett életében először színpadra, és adta elő az iskolai évzárón A kis gömböc című humoros verset, hatalmas sikert aratva. Olvashatunk tanulmányairól, arról, hogy egy évvel a középiskola befejezése előtt hogyan fogadta el egy közismert komikus az egyik szerzeményét, hogyan szerzett újságírói állást és veszítette el azt egyetlen nap alatt, hogyan kezdett kupléjeleneteket írni, miközben bankalkalmazottként dolgozott, és hogyan rúgták ki amiatt, hogy főnökét, Fekete urat beleírta legsikeresebb darabjába, A vonósnégyesbe. Szót ejt katonáskodásáról, az első világháborús frontélményekről, arról, hogy szerzett autogramot I. Ferenc Józseftől, valamint a háború után életútja meghatározó állomásaként a budapesti Royal Orfeumban eltöltött évekről. Szót ejt első filmjeiről, arról, hogyan került Németországba, milyen filmekben játszott, szerette meg a német közönség, és hogyan vezette a Boulevard Theatert. Rendkívül tanulságos egyetlen személyes találkozásának leírása Adolf Hitlerrel, A revizor című film bemutatója után, aki szemére vetette, nem szégyelli-e ezt a bárgyú filmet, majd a nácik erősödésének bemutatása, amelynek köszönhetően Hitler hatalomra kerülésekor szinte elmenekült Németországból. Olvashatunk az újabb bécsi és budapesti tartózkodásról, a zürichi időszakról, és arról, hogyan sikerült szeretett felesége, Kardos Anna Joe Paszternakkal való családi kapcsolata révén munkát találnia Hollywoodban. Az utolsó, terjedelmét tekintve legvékonyabb rész az amerikai éveket mutatja be: hollywoodi pályájának egyik első filmje, a Tavaszi parádé kulisszatitkait, amely megmutatta, hogyan skatulyázódhat be valaki az álomgyárban egy bizonyos karaktertípusba (innentől kezdve szinte csak a tokáját rázhatta), ír a nagyra tartott kollégákról, Deanna Durbintől Humphrey Bogarton keresztül Doris Day-ig, a fergeteges partikról, és arról a Hollywoodról, akit mindenki szidni szokott, ám ő szereti. A kötetet fekete-fehér fotómelléklet zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]