Egy alig ismert holokauszt-történet áll a lengyel író, újságíró több szálon futó tényregényének középpontjában. Központi alakja Dina Gottliebova (1923-2009), egy brnói zsidó lány, aki a képzőművészeti egyetem hallgatója volt, és onnan került 1943-ban előbb a terezíni gettóba, majd   [>>>]

Egy alig ismert holokauszt-történet áll a lengyel író, újságíró több szálon futó tényregényének középpontjában. Központi alakja Dina Gottliebova (1923-2009), egy brnói zsidó lány, aki a képzőművészeti egyetem hallgatója volt, és onnan került 1943-ban előbb a terezíni gettóba, majd Auschwitz-Birkenauba. Felfigyeltek tehetségére: eleinte csak a barakkokra kellett számokat, meg német nyelvű szövegeket festenie, majd az egyik barakkban lévő gyerekek kérésére a Hófehérke és a hét törpe egyik jelenetét festette. Mások is felfigyeltek tehetségére, és így lett Josef Mengele portréfestője; az ő megbízásából számos élethű akvarellt készített, hogy a rettegett doktor "cigánykeveredéssel" kapcsolatos kutatásaihoz használhasson illusztrációkat. Ő maga azt hitte, hogy a festmények eltűntek, és a háborút követően Amerikába ment. A történet egy újabb érdekessége: az akkor a Warner Brothersnél dolgozó Art Babbitt lett a férje, aki korábban a Disney Studió munkatársaként, előző feleségéről, Marjorie Belcher táncosnőről mintázta kedvenc alakját, Hófehérkét. Aztán Gottliebova 1973-ban levelet kapott az Auschwitz-Birkenau Múzeumtól, melyben értesítették, hogy több akvarell is előkerült, melyeket a múzeum 1963-ban vásárolt meg. A képek rendkívül kalandos módon kerültek oda: egy oświęcimi vasutas családban ugyanis 1942-ben halt meg egy gyermek, és a vasutas fia három nappal a tábor felszabadulása után elhozott onnan egy árvát: egy Éva nevű magyar lányt, egy rab pedig a fiúnak adta ajándékba a cigány-akvarelleket, amelyek csak úgy hányódtak az egyik barakkban. Gottliebova, mikor tudomást szerzett a képekről, Lengyelországba utazott, megnézte azokat, fényképeket kért róluk, évtizedekig hallgatott, majd a kilencvenes években visszakövetelte az eredetiket, eredménytelenül. Ezt az egész bonyolult történetet dolgozza fel az érdekfeszítő könyv, összeillesztve annak minden egyes mozaikdarabját, ugyanakkor a szerző olyan, elvontabb kérdésekről is elmélkedik, mint hogy miben áll a roma identitás, hol ér véget az egyén sorsa, hol kezdődik a népirtás, mit érezhet egy presszió alatt tartott művész, a népirtás szolgálatába állítható-e a művészet vagy mi jellemzi Lengyelország, Németország, az Egyesült Államok és Izrael emlékezetpolitikáját. A kötet irodalomjegyzékkel zárul. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]